Újabb módosítás vár a választási eljárási törvényre, a kormány által már beadott változtatások pedig nem csupán az ötödik alaptörvény-módosítás nyomán váltak szükségessé. Orbán Viktor 2012 júliusában kijelentette: "úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen." Ehhez képest a vonatkozó törvények többször is módosultak az utóbbi hónapokban és ismét lényegesen átformálódik a jogszabályi keret a közeljövőben is. Eközben máig nem készültek el a voksolás lebonyolításához szükséges, a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletek.
A választási eljárási törvény elfogadásával ugyanis felhatalmazást kapott a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg például a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának szabályait, az eljárásban használandó nyomtatványokat, a választási eljárás határidőit és határnapjait, a voksolási eredmény országosan összesített adatainak körét, a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét, valamint számos más, kulcsfontosságú kérdést. Navracsics Tibornak kellene rendelkezni arról is, hogy a választás során kiszabott bírságokat milyen módon kell kiszabni és megfizetni, de a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok szavazásával kapcsolatban is több kérdés tisztázatlan még miniszteri rendelet hiányában. Maga Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke is azt mondta néhány hete: a választást érintő miniszteri rendeletek közül eddig csak a választói regisztrációra vonatkozó készült el, a választási szervek feladatait és eljárásait tisztázó rendeletnek ellenben még zajlik a közigazgatási egyeztetése. A jövő évi voksolás lebonyolításáért felelős szerv vezetője "reményét fejezte ki", hogy Navracsics november elején aláírja ezt. "Ez azért is lenne nagyon fontos, mert csak ez után lehet kiírni a nyomtatványok és szavazólapokra vonatkozó közbeszerzési eljárást" - árulta el Pálffy. Csakhogy vonatkozó rendeletek még lapzártánkkor sem voltak elérhetőek.
A választási eljárásban tátongó lyukakat a jelenleg a parlament előtt lévő, az ötödik alaptörvény-módosítás nyomán szükségessé vált salátatörvény sem rendezi. A kampányszabályokon kívül több ponton is változtató javaslat - melyet épp Navracsics jegyez - csak újabb feladatokat róna a késlekedő miniszterre. "Tekintettel arra, hogy - ahogyan Orbán Viktor és az ő nyomán más fideszes politikusok már elszólták magukat - áprilisban lesznek a választások, az addig hátralévő négy hónap szűkössége miatt nem ártana a miniszteri rendelet megalkotására határidőt szabni" - áll az MSZP-s Bárándy Gergely és Molnár Zsolt tegnap benyújtott módosító javaslatában, mely Navracsics számára 30 napos határidőt hagyna az elmaradt rendeletek kidolgozására és kiadására. A szocialista politikusok összesen négy módosítóval szeretnék korrigálni a választási eljárási törvényt, megakadályoznák például, hogy a hivatalos kampányidőszakban a kormány saját maga népszerűsítésére költsön.
Mint indokolták, "a választás tisztaságának megóvása, valamint a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítása érdekében" szükség van korlátozásokra, hiszen a Fidesz tervei szerint a kormány minden kontroll nélkül népszerűsítheti majd magát az IMF-ellenes, vagy a jelenleg zajló, "Magyarország jobban teljesít" címszóval folytatott kampányokhoz hasonlóan, természetesen közpénzből. Gátat szabnának az úgynevezett "nemzeti konzultációknak" is, valamint annak, hogy a kormány "személyre szóló" levelekben zaklassa a polgárokat, s igyekezzen őket befolyásolni a választási kampányban. A Bárándy-Molnár páros annak is jogi biztosítékot teremtene, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok levélszavazatát "csak személyesen vagy szabályos meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján" lehessen leadni, jelenleg ugyanis semmilyen garanciális szabály nem védi ezek eredetiségét és háborítatlanságát.
Egyébként az eljárási módosítások nemcsak az Orbán által megígért, ám azóta többször is megszegett egyéves határidő miatt sürgetőek. Lapunk írta meg elsőként, hogy a Fidesz vezetése külön rendezné a két tavaszi voksolást, az országgyűlésit és az európai parlamentit (EP). Akkori információinkat azóta sem cáfolták, sőt, később egy névtelenül nyilatkozó kormánytag április 6-át nevezte meg lehetséges időpontként az atv.hu-nak. Ezt a dátumot kotyogta ki Seszták Miklós a parlamentben, noha a KDNP-s képviselő utólag visszakozott. Ám Orbán Viktor kormányfő már a szeptember végi Fidesz kongresszuson azt mondta: "most, hét hónappal a választások előtt...", ami nem jelenthet mást, mint hogy a Fidesz úgy számol: áprilisban lesz a választás. Persze hivatalosan Áder János államfő jelöli ki, melyik áprilisi vagy májusi vasárnapon tartják a választásokat. A voksolás hagyományosan vasárnap zajlik, az időpont nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra, mint korábban. Jövőre április 20-án lesz húsvét vasárnap, ez az időpont tehát kizárt a választások lebonyolítására. Áder tehát április 6., 13., valamint 27. között válogathat, amennyiben eleget tesz a kormányfői iránymutatásnak, ha pedig mégis májusi dátumot választana, akkor 4., 11., 18., vagy éppen 25-e jöhet szóba, utóbbi időpontban az országgyűlési és az EP-választás egybeesne. Az illetékes uniós munkacsoport ugyanis a május 22-25. közti időszakot javasolta a 2014-es EP-választásra, ami hazánkban május 25.-ét, vasárnapot jelentheti.
Nemcsak listáz, titkolózik is Kubatov
Kubatov Gábor szerint a pártok nem látnak el közfeladatot, ezért nem kell nyilvánosságra hozni kampányköltéseiket sem. A K-monitor és a Transparency International közösen adatigényléssel fordult ugyanis a két legerősebb bajai jelöltet, Kovács Csabát és Teket Melindát támogató pártokhoz. Azt kérdezték az időközi választáson jelöltet támogató pártközpontoktól, mennyi pénzt költöttek a megismételt választási kampányra.
Teket Melinda kampányköltségeiről az Együtt-PM tételes elszámolást adott a civileknek, korábban egyébként a baloldali pártok - az MSZP, az Együtt-PM, valamint a Demokratikus Koalíció - az atlatszo.hu-nak is kiadták az elszámolást. Eszerint az összefogás teljes kampányköltsége 1 millió 334 ezer forint volt, de a Fidesz nekik is megtagadta az adatközlést. Míg a kormánypárt a tényfeltáró portált válaszra sem méltatta, a korrupcióellenes szervezeteknek Kubatov Gábor azt írta: "a joggyakorlatnak megfelelően a pártok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló (..) törvény értelmében nem minősülnek sem állami feladatot, sem pedig közfeladatot ellátó szervnek (...), ebből kifolyólag esetükben nem alkalmazandóak a közérdekű adatok igénylésére vonatkozó szabályok sem." A Fidesz pártigazgatója mindössze azt tartotta fontosnak közölni, hogy pártja "a választási jogszabályok maradéktalan betartásával és a jogszabályok által biztosított eszközök felhasználásával kampányolt a teljes kampányidőszak alatt, beleértve a megismételt választást is". Ez a kijelentés persze már önmagában is hazugság, hiszen a bajai 3-as választókerületben, a 32-es szavazókörben éppen azért kellett megismételni a választást, mert a bíróság kampánycsendsértést állapított meg, a csatolt bizonyítékok pedig arról árulkodtak: a szervezett szavazószállítás éppen a Fidesz javára történt. Ráadásul több sajtóorgánum videófelvétellel tudja bizonyítani azt is, hogy a megismételt szavazás során egyes választókat megkísérelt befolyásolni a kormánypárt, vagy annak érdekében ismeretlen tettesek.
Ezzel szemben Kubatov levelében azt állította: a bajai választás azért jelentett "mérföldkövet a magyarországi választások történetében", mert "hamis videóval akarták lejáratni a Fidesz" jelöltjét. A költések után érdeklődőket a pártigazgató ki is oktatta, mondván: a bajai videó-hamisítási ügy tisztázásában "az Önök önzetlen segítségére is számítunk". A korrupcióellenes szervezetek Kubatovval szemben úgy látják: a pártok, a közhatalom megszerzésére törekednek és jelentős részben közpénzből gazdálkodnak, ezért nem titkolhatják azt, hogy miből és mennyiért kampányolnak.
Fontos dátumok, határidők
- A választást 70-90 nappal a voksolás előtt tűzi ki az államfő, így ha április 6-án szavazunk, ez legkorábban január 6-án történhet meg
- A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás befejezéséig tart
- A választási iroda legkorábban a szavazást megelőző 48. napon adja át az indulók részére a jelöltté váláshoz szükséges ajánlóíveket
- Az egyéni választókerületi jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 31. napon kell bejelenteni
- Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni
- A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző 8. napon lehet kérni
- A választási értesítőt a szavazást megelőző 48. napig kell megküldeni a választópolgárok címére
- A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélszavazatának "a szavazást megelőző napon 24 óráig" kell megérkezni az NVI-be, de a szavazás idején személyesen is leadhatják a külképviseleteken és egyes magyarországi szavazókörökben
- A szavazási iratok ellenőrzését az NVI legkorábban a szavazást megelőző 6. napon kezdheti meg
- Az érvényes levélszavazatok számlálását nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 órát megelőzően
- A külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó lezárt urnát, s az ott levélben leadott szavazatokat a magyarországi szavazást követő 4. napig kell eljuttatni az NVI-nek
- Az NVI legkésőbb a magyarországi szavazást követő 5. napon bontja fel a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat
- Legkésőbb a szavazást követő 6. napon a helyi választási irodák megállapítják a választás egyéni választókerületi eredményét
- Legkésőbb a szavazást követő 19. napon a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja a választás országos listás eredményét
Már több mint ötvenezer határon túli szavazó*
Románia 22561
E-mailben kért értesítést 13798
Szerbia 13622
Németország 630
Magyarország 456
Amerikai Egyesült Államok 257
Kettős állampolgárságot tiltó országok 182
Ausztrália 123
Összesen regisztráltak 52944
* A 2013. november 10-éig beérkezett regisztrációs kérelmek száma, értesítési cím szerinti bontásban
Forrás: NVI