Ma kezdődik a maratoni, több napon át tartó meghallgatás-sorozat a Sukoró-ügyben folyó kártérítési perben Washingtonban. Az eljárás zárt ajtók mögött zajlik, de ez nem egyedi eset, mert a Világbank által életre hívott nemzetközi választott bíróság általános gyakorlata, hogy eljárásai nem nyilvánosak. Annyi tudható, hogy a sukorói kaszinóváros meghiúsulása miatt a magyar állammal szemben mintegy 100 milliárd forintnak megfelelő összegű kártérítési igénnyel fellépő befektetők által 2011 nyarán indított eljárásban többeket is meghallgatnak. Úgy tudjuk, köztük lesz a beruházást előkészítő - egy peres eljárásban már érvénytelenített - telekcserében részt vevő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. két volt vezetője.
A várhatóan csütörtökön "sorra kerülő" Tátrai Miklós volt vezérigazgató és Császy Zsolt korábbi értékesítési igazgató egyébként - hasonlóan a Sukoró-ügyhöz - az Orbán-kormány elszámoltatási célpontjai; több más ügyben különböző eljárásokat is indítottak ellenük, sikertelenül. Úgy tudjuk, meghallgatják a héten Nagy Rózát, aki ma a Magyar Nemzeti Bank főigazgatója, de a Sukoró-ügyről a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi államtitkáraként lehetnek információi. Két egykori miniszter is válaszolhat a választott bíróság kérdéseire: Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere és Fellegi Tamás, az Orbán-kabinet egykori fejlesztési tárcavezetője. Rajtuk kívül - úgy tudjuk - Orbán Viktor miniszterelnök, továbbá Matolcsy György mai jegybankelnök, volt nemzetgazdasági, és Martonyi János külügyminiszter is azon a listán van, akiket válaszadásra kötelezhet a bíróság.
A jobboldali sajtó már a hétvégén hírt adott Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök "vallomásáról" is, ám olyan - időközben Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő által is átvett - kommentárral, amely ellen mindketten tiltakoztak. A Magyar Nemzet arról írt, hogy Gyurcsány és Bajnai Magyarország ellen tanúskodik külföldön, holott ebből csak a két érintett neve igaz. Valójában nem mennek külföldre tanúskodni, hanem korábbi, a Sukoró-ügyben Magyarországon jelenleg is zajló büntetőperben, a Szolnoki Törvényszéken tett nyilvános vallomásaikat értékeli az amerikai bíróság. Az Együtt-PM szerint Bajnai "a magyar állam pernyertessége érdekében működött együtt a magyar államot képviselő ügyvédi irodával", Gyurcsány pedig úgy értékelte saját szerepét, mint aki "az igazság tanújaként" vesz részt az eljárásban.
Gyurcsány közleményében megismételte a Szolnokon tett vallomását, miszerint Magyarország gazdagodhatott volna egy egymilliárd euró értékű, háromezer embert foglalkoztató beruházással, de a Fidesz "politikai támadást indított a terv ellen", és ellehetetlenítették a programot. Úgy vélte, most viszont egy olyan nemzetközi bíróságon ítélik meg a Fidesz magatartását, "amit az itthon megszokott eszközökkel nem tudnak befolyásolni". Megerősítette, hogy támogatta a beruházást és ma is ezt tenné, mert ez az ország érdeke. "Bárki kérésére szívesen ismételten elmondom, tisztességtelen politikai szándékok miatt hiúsította meg a Fidesz, illetve a jelenlegi kormány a sukorói beruházást" - jegyezte meg.
Gyurcsány nem lett vádlott
Kevesen múlott, hogy Gyurcsány ne tanú, hanem vádlott legyen a szolnoki büntetőügyben. Ismert, az ügyészség meggyanúsította hivatali visszaéléssel, mondván, "a projekt támogatása részéről az utasítás jellegét mutatta". A volt kormányfő augusztusi tanúvallomásában amúgy élesen bírálta a vádhatóságot, amiért "tisztességesen és szakszerűen eljáró embereket vádolt meg". Az ügyésznek is "nekiment", de 2011-ben kaptak tőle a mentelmi joga felfüggesztésére szavazó Fidesz-KDNP-s képviselők, és Polt Péter legfőbb ügyész is. Gyanúsítotti kihallgatásán pedig az őt vádoló ügyészeknek azt üzente: "én vádolom őket azzal, hogy elárulják Magyarország demokratikus alapjait, mert koncepciós perben vesznek részt". Amikor végül nem emeltek vádat ellene azt üzente a főügyésznek: "Polt Péter tartozik egy lemondással. Utána meg egy bocsánatkéréssel." Ezek közül egyik sem történt meg.
Az állam már veszített
Több, mint 100 milliárd forintot veszített az állam a sukorói King's City meghiúsulásával. Az első tíz évben - az időközben felbontott kaszinókoncessziós szerződés 20 évre szólt - csak az adókból összesen 50,5 milliárd forinthoz jutott volna az állam. Ezen túl a költségvetést gazdagíthatták volna a mintegy 3000 munkavállaló bére után fizetendő adók- és járulékok, melyek összege tíz év alatt elérte volna a 60 milliárd forintot. Nem is beszélve a tervezett, évi mintegy 5 millió látogató által Magyarországon elköltött pénzről és arról, hogy a beruházás önmagában felrázhatta volna kissé az építőipart. A várt bevétel helyett az államnak eddig csak kiadása volt az ügyön. Ilyen a számos peres eljárás költsége - utóbbiak közül csak a Washingtonban zajló beruházásvédelmi eljárásban 1,6 milliárd forintért bízott meg az állam ügyvédeket.
