Szaladva, boldogan jön haza a barátnőm unokája az iskolából: piros pontot kaptam! Miközben csattannak a puszik ide-oda, a mama megkérdezi: Hova kaptad a piros pöttyöket, a popsidra a homlokodra vagy a füzetedbe? A füzetembe, hát te nem tudod? - nevet Zsófi, a nagymama pedig játssza a tudatlant, pedig elmondhatta volna, hogy vannak olyan tündérmesék amelyekben a piros pöttyök vándorolnak. A mesebeliek egyszer hátul hordják a fenekükön, attól függően, megőrizték-e a keleti, japán, kínai származásukat a vérükben, más mesékben a piros pöttyök fölkerülnek a világot járó kedves vándor homlokára. Hiába az üzenet István királytól, hogy irány Európa, a mi vándorunk rendszerint keletre vándorol őshazát keresni. Legutóbb is így történt, amikor éppen Indiában szervezte a magyar szabadságharcot, ott került a homlokára a vörös pötty, a bindu. Ma már egyszerűen tetkós-bizsu ez a bindu, de eredetét tekintve vallási jelkép. Ördögűző és energiatároló, a rejtett bölcsesség helye, középpont, ahová minden tapasztalat összegyűlik.
Meditáció közben a piros pötty segít megtartani az emberben az energiát, és szabályozza a koncentráció különböző szintjeit is. Ezen a keleti úton a bindu nem tudta a "zemberben" megtartani az energiát, túlburjánzott. Ezért aztán a sokat tapasztalt fővándor azt mondta az indiai fórumon, ahol jól képzett közgazdászok ültek, hogy négy-öt év múlva Magyarországon lehet a legalacsonyabb a villamos energia ára az Európai Unióban, aminek feltétele az atomenergia-kapacitás bővítése. Csakhogy az atomerőművek nem úgy épülnek föl, mint a parlamenti törvénykezés: ma elhatározom, még az éjjel megszavaztatom az alattvalóimmal, holnapután indulhat a termelés. Ehhez hosszú évek kellenek! Azt is mondja bindu (a hatodik csakrában), hogy akinek a homlokán megtelepszik "a piros pötty, az az álmokból kapja az információt, sőt az is előfordulhat, hogy káprázat formájában kap egy információt és azt hiszi, hogy az a valóság". No, hát igy fogadjuk el, hogy öt év múlva az egész világ a magyar nemzet konnektoraiba dugja be az ilyen-olyan masináját.
A bindu a hibás azért is, hogy a magyar miniszterelnök kézcsókkal szerette volna üdvözölni Sonia Gandhit, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnökét, aki elhúzta a kezét kormányfőnk elől. Indiában tiszteletlenségnek számít, hogy egy férfi kézen csókoljon egy idegen nőt. Akkor is ha mindkettő nemzeti. Más nemzeti családbelivel nem csókolódzunk?
Egy csók és más... semmi, gyerünk haza, otthon válogatni lehet a csókosok között. Itt van például a kishantosi ökológiai mintagazdaság, amely 21 éve példája a fenntartható, vegyszermentes földművelésnek, és amelynek 452 hektáros, állami tulajdonú földjét a Nemzeti Földalapkezelő most másoknak juttatja. Természetesen pályázati úton, de milyen alapon bírálgat a "zsűri", ha egy sikeres, világhírű üzemet rombol szét? Az új tulajdonosok máris beálltak a sorba, hogy kiérdemeljék a keletről hazaérkezett vándor odaadó kezét. Hogy mikor kerül rájuk a sor? Majd ha kivárják a trafikosok hosszú sorát és a félkarú játékgépek új tulajdonosait, majd ha a hétmilliárdra duzzadt vagyonú Mészáros Lőrinc el nem csókolta már az összes csókját...
Annyi a kézcsókra váró, hogy nem elég rá a keleti vándor két keze, de hát már sokan rájöttek a sorban állók közül, hogy nem csak két keze van "a zembernek", ahova csókot nyomhatnak.
