A munkanaphatástól megtisztított index 3,1 százalékos növekedést mutat, a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított számok 1,8 százalékkal nőtt ebben az évben, május kivételével, minden hónapban nőtt. Azonban korántsem annyira rózsás a kép, ha figyelembe vesszük, hogy az ipar évkezdettől számított termelése szeptemberre érte utol a múlt év azonos időszakának volumenét.
Ami bizakodással tölthette el az elemzőket, az az hogy a termelés - május kivételével - hónapról hónapra növekedett, és a 2008-as mélypont után - öt esztendő elteltével - most van a legmagasabb szinten. Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkanaphatással kiigazított adat már júliusban ezen a szinten volt.
A részletes adatok ugyan csak november 15-én látnak napvilágot, az azonban nem kétséges, hogy a magyar ipar hajtóerejét a járműgyártás jelenti, ugyanakkor erőteljes bővülést tudtak felmutatni a beszállítói ágazatok is.
Az ugyancsak tegnap megjelent szeptemberi külkereskedelmi adatokból kiderül, hogy az ipar termelésének oroszlánrésze - a még mindig alacsony belső fogyasztás miatt - a külpiacon kerül értékesítésre. A külkereskedelmi mérleg első kilenc havi 5,415 milliárd euró többlete 84 millió euróval volt több, mint a 2012. január-szeptemberi időszakban volt.
Az export euróban kifejezett értéke 7,3, az importé 6,0 százalékkal nőtt szeptemberben, így a külkereskedelmi áruforgalom jelentősen megélénkült az előző hónapokhoz képest. A külkereskedelmi mérleg 847 millió eurós szeptemberi többlete 132 millió euróval nagyobb az egy évvel korábbinál, és két és fél éve, 2011 márciusa óta a legnagyobb összeget érte el.
