Orbán Viktor;devizahitel;Kúria;

A miniszterelnök ismét megmondaná, mikor, hogyan, miről döntsenek a bíróságok FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

- Orbán sürgeti a bírákat

A Kúriához küldi az igazságügy-minisztert Orbán Viktor. Ha így sem sikerül rábírni a testületet, hogy döntsenek a devizahitelekről, akkor a kormányfő maga megy Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez. A bankok cáfolják, hogy az árfolyamgát kiterjesztése miatt tömegesen elkezdték felmondani a késedelmes kölcsönszerződéseket.

Jogi zűrzavarhoz vezetne, ha a kormány bevezetne egy devizahiteles mentőcsomagot, majd a bíróságok ezzel ellentétes döntéseket hoznának - indokolta Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi, közszolgálati rádiónak adott interjújában, hogy a kabinetnek szüksége van a Kúria jogegységi határozatása.

Ennek előmozdítására Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert küldi a Kúriához, ha ez a jogi konzultáció nem jár sikerrel, a miniszterelnök maga megy Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez. Orbán Viktor szerint az eltérő bírósági döntések zavaróak, ezért a Kúriának rendet kell tennie.

A jogi helyzet tiszta, legfeljebb részletekben vannak véleménykülönbségek a bírák között - mondta el egy lízingkonferencián csütörtökön Wellmann György. A Kúria polgári kollégiumának elnöke úgy véli: nem várható a bíróságoktól a devizahitelek problémájának megoldása. A devizakölcsönök miatt mintegy 2500 per van folyamatban, 60 fejeződött be jogerősen, ezek közül 6 esetben veszítettek a bankok.

Wellmann hozzátette: az érvénytelenség kimondásához az kell, hogy a szerződéskötéskor fennálljon az érvénytelenségi ok, az adósoknak azonban a megváltozott árfolyam okozza a problémát. Így a valódi problémát Wellmann szerint a megváltozott gazdasági környezet okozta, szerinte a probléma társadalmi jelegű, és akként is kell kezelni.

A Kúriát korábban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is kérte ugyanerre. A frakcióvezető Áder Jánost az árfolyamgát kiterjesztéséről szóló törvény mielőbbi aláírására kérte, a köztársasági elnök ennek még aznap eleget tett. Rogán emellett megkérte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy pénzügyi felügyeleti szerepkörében vizsgálja meg azokat a hiteleket, melyeket a bankok a törvényjavaslat benyújtása és életbe lépése között felmondtak. Rogán azt szeretné, hogy a bankok ne gátolják, hanem segítsék a fizetési késedelembe esett adósok belépését az árfolyamgátba.

A Magyar Bankszövetség tegnap közleményben reagált a frakcióvezető szavaira: szerintük a bankszektornak üzleti érdeke, hogy a fizetőképessé tehető ügyfeleket visszaterelje a "normál mederbe". Hozzáteszik: ismerve a banki gyakorlatot, azt is fontos látni, hogy a hitelszerződések felmondása mintegy két hetet igényel. A parlament kedden szavazta meg a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényt, azóta három nap telt el. Az Erste közleményben jelezte: három hónapra felfüggeszti az árfolyamgátra jogosult, nem teljesítő deviza alapú jelzáloghitel-ügyletek felmondását.

Az MNB-nek a pénzügyi rendszer elemzéséért felelős igazgatója, Vonnák Balázs csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: jó intézmény az árfolyamgát, de érdemes lenne kidolgozni egy végleges megoldást, és indokolt lehet a referenciakamatozás kiterjesztése a fennálló jelzáloghitel-állományra, valamint a kamatmarzsok maximálása.

A bíróságok még függetlenek

Bár a fideszes alaptörvény is tartalmazza, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben pedig nem utasíthatók, a miniszterelnök nem először fogalmaz meg elvárásokat a bíróságokkal szemben. A legismertebb ilyen eset az úgynevezett Cozma-ügyben történt. Tavaly áprilisban a kézilabdázó meggyilkolása miatt elítélt három fővádlott büntetését másodfokon enyhítette a Győri Ítélőtábla.

Májusban az ítéletet bíráló jobbikos Mirkóczki Ádám felvetésére Orbán Viktor azt mondta a parlamentben: "Ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet." Hozzátette, négyszemközt "legszívesebben egyetértene" a képviselővel, de ezt nem teheti meg "nagy nyilvánosság előtt".

Orbán után ebben az ügyben is Navracsics Tibor vette kezébe az ügyet, aki a Kúria elnökének, Darák Péternek írt levelet, amiben a nagy visszhangot kiváltó ügyekben, és elsősorban a Cozma-ügyre tekintettel szigorúbb ítélkezési gyakorlatot javasolt, hivatkozva a "társadalom elvárásaira", illetve a szerinte esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletekre.

A főbíró azonban "visszadobta" a miniszter kérését, mondván: azt nem tartja szerencsésnek. "A nagy közérdeklődésre számot tartó eseteknél is, a bíró birtokában van mindazoknak az ismereteknek, amelyek alapján körültekintő döntés születhet" - közölte Darák.

Pedig a mai főbíró a Fidesznek köszönheti posztját, hiszen az igazságszolgáltatás átalakítására hivatkozva szétválasztották a legfőbb bírói igazgatási és ítélkezési szervet, megszüntették a Legfelsőbb Bíróságot, és mandátumát megszakítva menesztették Baka András főbírót. Az LB helyett jött létre a Kúria, amelynek élére Darák került, a bírói igazgatási szerv – az OBH – vezetésére pedig Szájer József feleségét, Handó Tündét választották.

Nincs előre meghatározott alsó határa a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentésének - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója, aki nem tagja a Monetáris Tanácsnak.