A német cégek a teljes külföldi befektetés-állomány negyedét adják. Összesen harmincezer külföldi kézben lévő vállalat a nemzeti össztermék több mint negyven százalékát állítja elő, a versenyszférában minden harmadik alkalmazott külföldi munkaadónak köszönheti állását.
Az elmúlt 15 évben a külföldi tőkebefektetés a gazdasági növekedés harmadát hozta, hozzájárult a termelékenység és az innovációs képesség javulásához.
Utalt arra is, hogy a magyar gazdaság kétharmadát képviselik - fejtette ki a német vegyes elnöke. Dale A. Martin arra is felhívta a figyelmet, hogy nem célszerű mesterséges válaszvonalat húzni a gazdaság ágai közé, hiszen a magyar gazdaság kétharmadát a szolgáltatószektor teszi ki, míg az ipar csak negyedét.
Ismeretes, Orbán Viktor kormányfő az utóbbi hetekben többször kifejtette, hogy a gazdaságunk az iparra épül - bár ugyanezt megtette a mezőgazdasággal is, attól függően, hogy milyen környezetben beszélt - a szolgáltatószektornak pedig jobbára a különadók maradnak - emlékeztetett a német kamarai elnök.
Varga Mihály hazánk országkockázati felárának diagramjával igyekezett alátámasztani, milyen sikeres volt a konszolidáció. Az ábrán Magyarországon kívül Portugália, Görögország és Írország szerepelt, és hazánké volt a legkedvezőbb érték.
Erről ugyanakkor Bokros Lajos megjegyezte: nem államcsőd közelében lévő országokkal kellene összehasonlítani hazánkat, hanem a régió országaival.
Maga is hozott egy ugyanilyen CDS-felárat ábrázoló ábrát, melyen jól látszott, hogy a régióban a magyar országkockázati felár a legmagasabb.
Varga Mihály szerint a beruházási ráta hamarosan ismét növekedésnek indulhat, ezzel egyetértett Járai Zsigmond is, aki kiemelte: a 2004 óta folytatott "hihetetlenül rossz" gazdaságpolitika miatt 2013-ra 29 százalékkal maradtunk el a közép-kelet-európai régiótól.
A volt jegybankelnök szerint a második Orbán-kormány okosan taktikázott az első eredmények megjelenéséig, és szerencséje is volt, hiszen a nemzetközi pénzpiacokat pénzbőség és kockázatéhség jellemzi.
Ez sem egy fenntartható külső környezet, de nem tudjuk, milyen fordulat jön, annyi azonban bizonyos, hogy egy esetleges sokk nem érné olyan sebezhető helyzetben most Magyarországot, mint 2008-ben - tette hozzá Járai.
Abban is egyetértett a két Orbán-kormány minisztere, hogy a foglalkoztatás területén van még tennivaló. Varga szerint a közmunka jó irány, bár elsősorban morális és nem gazdasági érvekkel támasztható alá.
Ha megvizsgáljuk a beruházásokat, azt láthatjuk, hogy a korábban kötött autóipari beruházásokat és a kényszerű banki feltőkésítéseket nem számítjuk, negatív értéket kapunk - mutatott rá Veres János, az MSZP-kormány korábbi pénzügyminisztere.
Veres szerint a fejlesztések egyáltalán nem biztatóak, és ha a beruházási rátát nem tudják növelni, akkor biztosan nem lesz a versenyszférában új munkahely és nem lesz a fiatalok előtt jövő.
Az ugyancsak felszólaló Surányi György korábbi jegybankelnök úgy vélekedett: a jelenlegi 16 százalékról - amely az amortizációt is alig fedezi - legfeljebb 2-2,5 százalékos növekedés lehet, amely nem elegendő ahhoz, hogy az előttünk álló súlyos szociális nehézségeket kezelni lehessen.
Abban a meghívott előadók többsége egyetértett, hogy a bizalom a fenntartható növekedés, a beruházások növelésének kulcsa.
