A kínai vezetés szeret titkolózni. A fontosabb események időpontjának bejelentését előszeretettel hagyja az utolsó pillanatra. Ugyanez volt a helyzet a tavalyi, 18. pártkongresszus előtt, pedig rendkívül fontos rendezvény volt ez, hiszen tíz év múltán mélyreható változások történtek a vezetésben, a Központi Bizottságban, a Politikai Bizottságban és az utolsó szót kimondó Állandó Tanácsban. Ekkor nevezték ki pártfőtitkárrá, majd idén márciusban elnökké Hszi Csin-pinget. A harmadik plénumot nem egészen két héttel az esemény előtt hirdették meg. Az elnevezés abból fakad, hogy ez lesz a KKP harmadik ülése a tavaly októberi tisztújítás óta.
Hszi Csin-ping elődjével, Hu Csin-taóval szemben nacionalistább politikát folytat, rendre a nagy kínai álom megvalósításának vágyáról beszél. Igaz, nem teljesen világos, hogy ez mit is takar. Sokan azt remélték, Hszi minden korábbi pártvezetőnél, illetve államfőnél liberálisabb lesz, reményt keltő volt az Egyesült Államokban tett nyári látogatása, Barack Obamával való közös golfozása, ám az elnök eddig nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ígért nagy változások elmaradtak, csakúgy, mint a politikai nyitás. Ha a mintegy 600 milliós internetes társadalom felkap egy fontos, a pekingi vezetés szempontjából kényes témát, rögvest működésbe lép a hírhedt nagy kínai tűzfal, amely minden arra vonatkozó bejegyzést megsemmisít.
Nem nevezhető a liberalizmus jelének az sem, hogy Kínában kezdik újjáéleszteni Mao Ce-tung kultuszát. A televíziókban egyre több a régi veteránokat dicsőítő propagandafilm, a róluk szóló kiállítás, a "nagy kommunisták" nagyszerű életútját ecsetelő cikk.
Az lehet az oka ennek, hogy Hszi apja, Hszi Csung-hszün a KKP alapító tagja és Mao harcostársa volt, mígnem kiesett a vezetés kegyeiből. A jelenlegi pártfőtitkár azonban hű a családi gyökerekhez, október közepén édesapjáról szóló bélyegsorozatot bocsátottak ki Kínában az idősebbik Hszi születésének századik évfordulója alkalmából. A pekingi központi televízió esténként, főműsoridőben napokon át ecsetelte Hszi Csung-hszün érdemeit.
Hszi Csin-ping 16 éves volt, amikor apját lefokozták. A család ezután nehéz körülmények között élt, egészen apja 1978-as rehabilitálásáig. A jelenlegi elnököt is hasonló ambivalencia jellemzi, mint Hszi Csung-hszünt. Gazdaságilag támogatja a reformokat, az óvatos nyitást, ideológiailag viszont ortodox marxista. Módszerei időnként Maoéit idézik, hasonló tisztogatási kampányba kezdett, a korrupcióval szembeni küzdelem jelszavával leszámolt több kommunista vezetővel. Hszi nem tervezi a Mao-rezsim rémtetteinek feltárását, ez a kérdés már apja számára is tabu volt.
Mindezektől függetlenül nem lehet azt mondani, hogy Hszi Csin-ping egyfajta személyi kultusz kialakítására törekedne. Ő is tisztában van azzal, hogy a gazdasági növekedés fenntartásának kulcsa a reformfolyamat. S ebben fontos szerepet játszhat a harmadik plénum, amely általában a legfontosabb reformintézkedések bejelentésének színtere. Teng Hsziao-ping 1978-ban szintén a harmadik plénumon jelentette be a gazdasági nyitás politikáját. A vezetés a mostani ülésszakon is a gazdasági reformok elmélyítéséről, a következő évtized irányvonaláról dönt.
Az Új Kína hírügynökség közleménye meglehetősen általánosan fogalmaz a harmadik plénum célkitűzéseivel kapcsolatban. Eszerint a pártnak meghatározó szerepet kell játszania a reform jövőbeni koordinálásában. Fel kell gyorsítani a szocialista piacgazdaság, a demokrácia, a kultúra, a környezetvédelem fejlesztését, s fel kell számolni "a kínai sajátosságokkal rendelkező szocializmus rendszerében fellelhető szabálytalanságokat".
Az ülésszakon a Központi Bizottság 200 tagja zárt üléseken tárgyal a különböző témákról. Rajtuk kívül természetesen jelen lesznek a 25 tagú Politikai Bizottság és a Hszi Csin-ping elnök által irányított hétfős Állandó Bizottság személyiségei, köztük Li Ko-csiang miniszterelnök is.
A londoni Capital Economics két közgazdásza, Mark Williams és Julian Evans-Pritchard értékelték, milyen döntések várhatóak az eseményen. A Bloomberg Business Week által közölt dokumentum szerint nem szabad túl sokat várni, "elvégre ez egy pártrendezvény". Úgy vélik, teljesen megalapozatlanok azok az előrejelzések, amelyek szerint liberalizálják a jelenlegi pénzügypolitikát, s bizonyos szektorokban megszüntetik a központi ellenőrzést. A szakértők szerint azonban a várt, vagy legalábbis remélt intézkedések elmaradása sem jelentené azt, hogy hét szűk esztendő elébe nézne a kínai gazdaság. Az ország becslések szerint 2015-ben is 6,5 százalékos GDP-növekedésre számíthat, s ez nem is változik számottevően az azt követő években sem.
A Capital Economics az elmaradhatatlan reformintézkedések közé sorolta a háztartások regisztrációja, azaz a huku rendszerét, amely megnehezíti, lelassítja az urbanizáció folyamatát. Ha megkönnyítenék a földek, ingatlanok adásvételét, azzal a farmerek is jól járnának.
Li Ko-csiang miniszterelnök szerint átfogó reformokra van szükség. Úgy véli, a központi kabinetnek több feladatkört a helyi kormányzatokra kell átruháznia. Fontos feladatnak nevezte a magángazdaságok számának további növelését, amelyben már idén is 37 százalékos emelkedés tapasztalható.
