Levelezés;Klubrádió;Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság;

- Tovább küzd a Klubrádió

Jogerősen pert vesztett tegnap a Klubrádió hálózatos partnere, a debreceni Lokomotív Rádió Kft. A Fővárosi Törvényszék tanácsától a per elhalasztását, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogi képviselőjétől pedig a peren kívüli megegyezés lehetőségét kérte a rádió ügyvezetője. A hatóság képviselője ezt az indítványt nem támogatta, és az elsőfokú döntés megerősítését kérte.

A rádiók képviselői azzal érveltek, hogy a debreceni adónak egyáltalán nem kellett volna frekvenciadíjat fizetnie, hiszen a Lokomotív Rádió korábban közösségi rádió volt, vagyis díjmentesen sugározhatott. Ebből a körből akkor esett ki, mikor a hatóság 2010-ben nem adta oda a budapesti 92,9-es közösségi frekvenciát a Klubrádiónak, amit még a kormányváltás előtt jogszerű döntéssel nyertek el. (Az ügyben egyébként a Fővárosi Ítélőtábla azt állapította meg, hogy az NMHH jogszerűtlenül járt el.) Álláspontjuk szerint tehát nem ők tartoznak az NMHH-nak, hanem a médiahatóságnak kellene visszafizetnie azt a több, mint tízmillió forintot, amit a Lokomotív rádió díjfizetésként már teljesített.

Stock Richárd, a Klubrádió jogi vezérigazgató-helyettese a tárgyaláson felhívta a figyelmet: az elsőfokú perben annak vizsgálata teljesen elmaradt, hogy terhelte-e egyáltalán díjfizetési kötelezettség a Lokomotív Rádiót. Ez végül tegnap sem történt meg, és a másodfokon eljáró bíróság úgy határozott, helybenhagyja azt az elsőfokú ítéletet, amely jogszerűnek minősítette, hogy az NMHH díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt felmondta a Lokomotív Rádió Kft. hatósági szerződését, és az adónak meg kell fizetnie a több mint hárommillió forintos tartozást.

A rádiók nem nyugszanak bele az ítéletbe, annak kézhezvételét követően felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához. Stock Richárd megjegyezte: az NMHH elzárkózott a rádiók peren kívüli egyezségről szóló javaslatától, ami azt mutatja, a hatóság politikája továbbra is az, hogy be kell zárni a Klubrádiót, ahol csak lehet.

Egy híján félszáz úgynevezett "háromezres", vagyis titkos kormányhatározatot fogadott el eddig az Orbán-kormány. Az ilyen határozatok nem nyilvánosak, sem az ezres sorszámmal kezdődő határozatokat közlő Magyar Közlönyben, sem a kétezres sorszámúakat tartalmazó Határozatok Tárában nem jelennek meg. Azért, mert bennük hadititkok, nemzetbiztonsági információk, vagy olyan döntések vannak, amelyeknek nyilvánosságra kerülése a kormány megítélése szerint veszélyeztetné Magyarország érdekeit. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) lapunk kérdésére kiadott összesítése szerint ilyen határozatból 2010-ben csupán egy, egy évvel később 13, tavaly 18, míg idén novemberig 17 született, vagyis 49 eddig a ciklusban.