Mivel az Orbán-kormány gyakorta hivatkozik az előző kormányokra, kértük a KIM-et arra is, adja ki az előző két kormány hasonló statisztikáját is. Eszerint a második Gyurcsány-kormány 2006-2009 között évi 10, 10, és 17 háromezres határozatot hozott, vagyis három év alatt 37-et. A Bajnai-kormány bő egy év alatt 13-at: 2009-ben 8-at, 2010-ben 5-öt. Vagyis időarányosan még mindig az Orbán-kabinet hozta a legtöbb titkos döntést. Ha a korábbi éveket is nézzük, feltűnő, hogy a rendszerváltás óta egyre kevesebb ilyen titkos határozatot hoznak a kormányok, és különösen 2006 után csökkent ezek száma.
Hiszen - a korábbi évekről hozzáférhető statisztikák szerint - a legtöbb háromezres döntést - szám szerint 2299-et - az Antall-Boross kabinet hozta a rendszerváltás utáni négy évben. A Horn-kormány 486, az első Orbán-kormány 380, a Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány 2002-2006 között pedig összesen 339, titkot tartalmazó kormánydöntést hozott.
A kormányzati titkosítás nem újkeletű: a rendszerváltás előtt is léteztek háromezres határozatok - ezek nagy részének titkosítását azóta feloldották. Így ma már tudható, hogy például a 3446-os sorszámú, 1976-os kormányhatározat milyen részletes szabályokat tartalmazott "a magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételéről". Ahogy az is, hogy a bankreform közvetlen előzményeként a Minisztertanács 1986 februári háromezres határozata tartalmazta a kétszintű bankrendszer kialakításához szükséges intézkedéseket.
Már a rendszerváltás utáni, 1993-as az a háromezres határozat, amely előírta, hogy a lakosság, illetve a fegyveres erők alapvető ellátását átmeneti vagy tartós piaci zavar vagy az alkotmányban meghatározott minősített időszak - hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli helyzet - esetén a Gazdaságbiztonsági Tartalék fedezi. Ez a határozat egy volt azon hétszázból, amelyeket utóbb a Horn-kormány - a titkosítást feloldva - közzétett az előző ciklusban elfogadottak közül.
Az első Orbán-kormány 380 háromezres határozatából eddig egy vált nyilvánossá: a Mol földgázüzletágának kiszervezéséről szóló 2001-es. Egy másik - továbbra is titkos - rendelkezik arról, ki lövethet le repülőgépet Magyarországon. Az erre "terrorista céllal eltérített polgári légi járművek elleni műveletek során" feljogosított, Nemzeti Döntéshozó Személy fogalmát az Orbán-kormány idején, a 2001. szeptember 11-i merényletsorozat hatására alkották meg.
