A korlátozás a takarékszövetkezet által vállalható kockázatok mértékére vonatkozik. A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet nem tagja a nemrég létrejött Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ). Ez azért lényeges, mert az SZHISZ integrálta a korábban működő intézményvédelmi alapokat.
Ha a körmendiek is tagok lennének, akkor az SZHISZ helytállására számíthatnának. Az SZHISZ a szövetkezetek biztonságos működésére szabályzatokat alkot, és ellenőrzi is azok betartását, szavatoló tőkét is szolgáltat az integráció tagjainak.
Amennyiben a minimális tőkeellátottság nincs meg, akkor az SZHISZ tőkeemeléssel stabilizálja a működést. Mindezt a körmendi takaréknak saját erőből kell megvalósítania.
A felügyeleti biztosok kirendelésének oka nem ismert ugyan, ám érdemes emlékeztetni arra, hogy a Privátkopó.hu internetes portál korábban beszámolt arról, hogy 2011-ben a pénzintézet egy olyan „ígérvényt” fogadott el egy hitel megtérülésének egyik biztosítékaként, amely vagy teljesül, vagy nem. (Nem teljesült.)
Ugyanott olvasható egy 2012. novemberi "engedményezési szerződésről" szóló beszámoló is, amelynek jogszerűségét a Privátkopó megkérdőjelezte. Az, hogy a furcsa hitelügylet és a kölcsönkövetelés engedményezése okozhatott-e kárt a szövetkezet tagjainak, betéteseinek, banktitok tárgyát képezi.
A körmendi takarék helyzetét stabilnak érezheti, hiszen októberben új fiókot nyitott Budapesten. Ugyanakkor csak részsikert ért el a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet a Pécsi Törvényszéken a takarékok államosítása miatt indított perében.
Nem kizárt, hogy a per okafogyottá válik - számolt be a nol.hu. A oer tárgya, hogy jogszerű volt-e a takarékszövetkezeti szféra államosítása.
A júliusban kihirdetett integrációs törvénnyel a parlament arra kényszerítette a takarékszövetkezeteket, hogy alapszabályuk módosításával adják át az államnak közös pénzintézetük, a Takarékbank irányítását.
Eközben a Takarékbank olyan jogosítványt kapott, amivel irányítani tudja gazdáit, a takarékszövetkezeteket. A bólyi szövetkezet hat tulajdonosa által kezdeményezett per szerdán startolt.
A bólyiak azt akarták elérni, hogy a törvényszék kérjen állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól, s azt követően hozza meg ítéletét. A szövetkezet számára félő, hogy mire az AB dönt, addigra az állam visszafordíthatatlan folyamatokat indít el a takarékok életében.
