Miközben a kormány elégedett a foglalkoztatással, a minimálbér - szerintük töretlen - emelkedesével és a családoknak nyújtott támogatásokkal, ma már a középosztályban élők között is sokan a szegények közé számítanak, a gazdagoknak pedig még könnyebb lett az életük. Az egykulcsos adó utóbbiaknál elvonáscsökkentést eredményezett, viszont az adójóváírás kivezetése miatt az alacsony keresetűek rosszul jártak. A családtámogatások adórendszerbe terelése is azt jelenti, hogy az kap segítséget, akinek magas a jövedelme és sok gyereke van. Ám annak ellenére, hogy több elemzés is igazolja, a nehéz körülmények között élők számára a családi pótlék mennyire jelentős eleme a családi költségvetésnek, összegét egyetlen forinttal sem emelte a kormány 2010 óta. A rezsicsökkentés pedig ugyan óriási segítség a medencéjüket gázzal fűtő családoknak, de ahol áram sincs, ott nem jár semmi.
Mindezek ellenére a foglalkoztatásért felelős államtitkár, Czomba Sándor azt emlte ki, hogy a kormány megkezdte a tárgyalásokat a minimálbérről, amely jövőre meg fogja haladni a 100 ezer forintot. A reálérték kormány által ígért szinten tartása azt jelenti, hogy bruttó 2,4 százalékkal emelnék a mininálbért. Vagyis bruttó 100 352 forint lenne jövőre, így körülbelül 65 731 forintot kapna kézbe az, aki minimálbérért dolgozik. Így havonta mindössze 1500 forinttal költhet többet jövőre, mint az idén. Ahhoz, hogy az emelés átlépje az érzékelhetőség határát, legalább három gyereket kell nevelni.
A kabinet azért elégedett, mert "Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2013 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, összesen 9,89 százalékkal". Ezt Czomba Sándor közölte és azt is részletezte, hogy a bruttó minimálbér 2010-ben még 73 500 forint volt, 2013-ban 98 ezer forintra nőtt, ami 33 százalékos növekedést jelent három év alatt. Ami tény, ám a nettó összegről ebben az esetben sem beszélt. A 98 ezer forintból ma mindössze 64 ezret kapnak meg a minimálbérét dolgozók, a bruttó 24 ezer 500 forinttal szemben alig 4 ezer forinttal többet, mint 2010-ben.
Czomba Sándor kitért arra is, hogy a kormánynak az elmúlt három évben sikerült megteremteni az egyensúlyt a minimálbér növekedése és a foglalkoztatás között, mivel nem romlott, hanem javult a foglalkoztatás a minimálbér növekedésének hatására, méghozzá a versenyszférában is. Csakhogy a valóságban a minimálbér minimális emelésének köze nincs a foglalkoztatáshoz, az ugyanis egyértelműen a közmunkában alkalmazottak miatt nőhetett. Ők viszont a minimálbér töredékét kapják meg, azok a szerencsések, akik nyolc órában dolgozhatnak és 49 ezer 500 forintot vihetnek haza. Valójában ők nagyon kevesen vannak, a legtöbben hat- illetve négy órában dolgozhatnak, a közmunka átlagos időtartama pedig általában 3 hónap. A fennmaradó kilenc hónapban szociális segélyen tengődnek az emberek, ennek összege korábban 28 ezer 500 forint volt, amit a Fidesz-kormány 22 ezer 800 forintra csökkentett.
Napjainkban már 500 ezernél is többen vannak, akik semmilyen rendszeres szociális ellátást nem kapnak Magyarországon, és elhelyezkedni sem tudnak. Éppen Czomba jelentette be nemrég, hogy minden eddiginél többen, összesen kétszázezren vesznek részt közfoglalkoztatási programban az idén a november elsejétől április végéig tartó téli időszakban. A "nyílt munkaerőpiac" bővítését sajátos összefüggésben kezeli a kormány. A résztvevők közül 100 ezren dolgoznak majd - igaz, csak hat órában - további 100 ezren pedig olyan képzésben vehetnek részt, amellyel a munkaerő-piacon könnyebben helyezkedhetnek el.
Ám a kínálat között például a háztáji állattartó és háztáji növénytermesztő tanfolyam, motoros kasza-kezelő, parkgondozó, illetve tisztítás-technológiai szakmunkás (takarító) szerepel. Akik ezeket a tanfolyamokat elvégzik, nem valószínű, hogy a nyílt munkaerőpiacon el tudnak majd helyezkedni. Ők továbbra is csak közfoglalkoztatottként támogatják majd a kozmetikázott adatokat, nem úgy, mint a külföldön munkát vállalók. Azok ugyanis, akik itthon reményt vesztettek, mert nem találtak állást, a munkanélküli statisztikát már nem erősítik, viszont a hazai foglalkoztatotti adatokba beszámítják őket.
A kormány elégedettsége ellenére a rendszerváltás óta tavaly éltek a legtöbben szegénységben, legalábbis ez derült ki a Tárki nemrég közzétett jelentéséből. A Központi Statisztikai Hivatal vizsgálata is hasonló helyzetet vázol. Tavaly 85 ezer 960 forint volt a létminimum egy egyszemélyes háztartásban, a kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volt szükségük ahhoz, hogy az alapvető dolgokat kifizessék. Azok, akik mininálbérért dolgoztak, több mint 25 ezer forinttal maradtak el az egy ember megélhetéséhez szükséges összegtől, az idei nettó 64 ezer forint is mélyen alatta van, és ezen az sem segít, ha jövőre 1500 forinttal többet kapnak majd.
