A fejlesztési tárca vezetője közölte: a teherautósoktól július eleje óta szedett úthasználati tarifa eddig 58 milliárd forintnyi többletbevételt hozott, és - szemben a környező országokban tapasztaltakkal - Magyarországon ez nem járt botrányokkal, nem okozott forgalmi torlódásokat - tette hozzá Németh Lászlóné.
A miniszter feltehetően nem értesült arról, hogy az új díjszedő rendszer bevezetésekor hosszú ideig torlódások alakultak ki a határállomásoknál, és számos közlekedési csomóponton, s a hálózat a kezdetektől fogva akadozva működött.
Az útvonaltervező program hibás útvonalakat adott meg a teherautósoknak, gyakori volt a félreszámlázás, és a fedélzeti járműkövető rendszer sem üzemelt megfelelően, ami újabb túlszámlázásokhoz vezetett.
Ezeknek a gondoknak egy része időnként még ma is jelentkezik. Emellett a rendszerben továbbra is vannak "beépített" problémák is.Például egyelőre nem lehet utólag kifizetni az útdíjat, és az utólagos reklamációra sincs lehetőség, pedig ezt a nemzetközi és a hazai jogszabályok egyaránt előírják.
Arról nem is beszélve, hogy az Európában is kiemelkedően magasnak számító úthasználati díjak finanszírozásának a támogatására szánt forgóeszközhitelt az előre beígért július eleji időpont helyett csak a nyár végétől igényelhetik a fuvarozók.
Ezenfelül a szaktárca által kijelölt fizetős útrészeket, az úgynevezett elemi útdíjszakaszokat is át kellett utólag szabni, mert egyes szelvények aránytalanul hosszúak voltak, vagy például belterületen húzódtak, ahol nem tehető díjassá az úthasználat.
Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tegnap tudatta: a miniszter módosította az útdíjtáblázatot, ennek köszönhetően 13 kilométerrel, 6500 kilométerre csökkent az e-útdíj-köteles útszakaszok hossza.
Az átalakított táblázat több helyen is pontosítja, kiegészíti az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló korábbi listát. A módosításokat a fuvarozók javaslatai alapján hajtotta végre a szaktárca. A változásokkal az elemi szakaszok száma 2075-ről 2243-ra növekedett.