Sokat markolt a Fidesz azzal, hogy a devizahitelek megszüntetését ígérte, de keveset fogott. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tegnap törvényjavaslatot nyújtott be a devizahitelesek megmentésére: eszerint a 90 napon túli késedelemben lévők és a 20 millió forint feletti összeggel tartozók is beléphetnek az árfolyamgátba. A parlament gazdasági bizottsága délután módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz: ennek értelmében legfeljebb 180 napos késedelemben lévők csatlakozhatnak az árfolyamgáthoz.
Emellett a kilakoltatási moratóriumot is előbbre hozzák egy hónappal - ez december elsején egyébként is kezdetét vette volna. A civilszervezetek leghangsúlyosabb kérése is ez volt - ezt a bankok saját javaslatukban is szerepeltették. Másrészt az árverezési kvóta miatt a 117 ezer nem teljesítő hitelből szeptemberig mindössze négyezret árvereztek el. A jegybank nem teljesítő hiteleit tartalmazó statisztikája azonban azt mutatja, az árfolyamgát sem segít az adósok egy jelentős részén: a 90 napon túli késedelemben lévők harmada már élt a gáttal.
A kormánypárti ígéretekkel szemben tehát nem átfogó javaslat készült, a Fidesz az árfolyamgát kiszélesítésével feltehetően csak teszteli a választókat - véli Felcsuti Péter. A bankszakember lapunknak felidézte: gazdasági érvek nem indokolják, hogy a kormány tovább mentse a devizahiteleseket - társadalmi és politikai magyarázatokkal inkább alá lehet támasztani ezt. Felcsuti szerint a politikai haszonszerzés motiválja a készülő mentőcsomagot. Májusban még Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy nyilatkozott: a kormány kimerítette a lehetőségeket a devizahitelesek megmentésére. A Kúria júliusi döntése után kezdett újra foglalkozni a kérdéssel, amikor úgy tűnt, hogy a Jobbik tematizálja a problémát - mutatott rá lapunknak Felcsuti Péter.
Miután a Kúria érvénytelenített, majd az árfolyamrés meghatározásával újra érvényessé tett egy szerződést, a devizahiteles civilek tüntetésén Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője szólalt fel. A bankszakember szerint ha ez a "mentőcsomag" végleges verziója, akkor a Fidesz nem sokat tett a devizahitelesekért. Az intézkedés politikai céljait alátámasztja, hogy a kilakoltatási moratórium csak a választások után, április 30-án ér véget.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt csütörtökön még úgy nyilatkozott: az új devizahiteles mentőcsomaggal meg kell várni, hogy tisztázódjon a hitelek körül fennálló jogi bizonytalanság. A gazdasági tárca vezetője újabb konzultációt javasolt az érintettek között. A Fidesz-frakció ezzel szemben benyújtott egy javaslatot, mely aligha nevezhető átfogónak. Az azonnali forintosítás összedönthetné a bankrendszert, és az egekbe lökné az árfolyamokat - ennek veszélyeire az Európai Központi Bank (EKB) is figyelmeztette a magyar kormányt.
A bankok javaslatát presztízsveszteség nélkül aligha tudta volna elfogadni a kabinet. Saját megoldását azonban, úgy tűnik, a Fidesz még nem akarja felfedni - ha egyáltalán van olyan javaslat a kormány fiókjában, amely minden, általuk állított kritériumnak megfelel: nevezetesen csökkenti a törlesztőrészletet, kiiktatja az árfolyamingadozást, rövidíti a futamidőt, és ezzel együtt a devizahitelesek nem járnak jobban a forinthiteleseknél, a költségvetésnek pedig alig kell hozzájárulnia a megvalósításhoz. Ehhez képest a Fidesz csak egy alibijavaslatot dobott össze - véli közös közleményében Józsa István és Simon Gábor.
Az MSZP-s képviselők szerint ehelyett első körben egy a bankokkal közösen kidolgozott méltányos konstrukcióra, hosszabb távon pedig a forint árfolyamának viselhető szinten való stabilizálására lenne szükség. Az Együtt-PM választási szövetség szerint a tegnap benyújtott javaslatok semmit sem használnak a valóban bajban lévőknek, de feleslegesen adnak közpénzt a tehetősebbeknek. Akinek pedig már 90 napon túli tartozása van, annak is komolyabb segítségre lenne szüksége, mint az árfolyamgát - fogalmaz közleményében az Együtt-PM.
A pártszövetség szerint világosan látszik, hogy az adósok helyzetét leginkább az nehezíti, ha elveszítik állásukat. Ezért ismét javasolják, hogy térjen vissza a kormány ahhoz a Bajnai-kabinet által bevezetett intézkedéshez, amely lehetővé tette, hogy a munkanélküli vagy munkanélkülivé váló adósok törlesztőrészlete legalább két évre 10 ezer forintra csökkenjen, azzal, hogy az így felhalmozott tartozást csak két év elteltével kelljen törleszteni. Az LMP-s Vágó Gábor "maszatolásnak" nevezte az árfolyamgát kiterjesztését: szerinte ez gyenge eszköz, mellyel kevesen éltek. Véleménye szerint a bíróságoknak kellene eldönteniük, valóban hibásak-e a devizahitel-szerződések.
Az árfolyamgátra eddig jogosultak mintegy harmada lépett be. A konstrukció lényege, hogy a törlesztést rögzített 180 forintos svájcifrank-, 250 forintos euró- és 2 forintos jenárfolyamon fizetheti az adós. A fennmaradó összeg egy gyüjtőszámlára kerül, amelynek kamatait a bankok és az állam fele-fele részben fizetik, az adósnak az árfolyamgát lejártakor csak a tőkerészt kell meghatározott feltételek szerint törlesztenie. Vagyis az árfolyamgát végén az aktuális árfolyamon számolt törlesztőrészletet és a gyűjtőszámlahitel törlesztőjét egyszerre kell majd fizetni.
Szakemberek szerint épp ezért időzített bomba ebben a formában a konstrukció. A rögzített árfolyam egyébként 2017. június 30-án jár le, nem sokkal a következő választások előtt. A kilakoltatási moratóriummal ugyanakkor a problémát legalább a választásokig elodázza a Fidesz. A korábban ígért végleges megoldással, a devizahitel kivezetésével azonban adós maradt.