Még ennél is nagyobb a különbség az idei majd jövő évi izmosodást illetően, ugyanis a GKI 1,3 százalék körüli értéket vár, szemben a kormány és a jegybank 2 százalék körüli növekedési prognózisával.
A gazdaságkutatók úgy vélik, hogy 2014-ben a régiós átlagtól továbbra is elmaradó fejlődést érhetünk el, vagyis a leszakadásunk folytatódik. Egy olyan feltörekvő ország, mint hazánk csak akkor tud folyamatosan közlekedni a fejlettebbekhez, ha azoknak növekedési ütemét érdemlegesen meghaladja.
Most ugyan még örülhetünk a kedvező pénzpiaci környezetnek, a kamatszínvonal csökkenésének, a forint erősödésének, ám a GKI kutatói is figyelmeztetnek arra, hogy ez a folyamat jövőre megfordul.
A pénzpiaci szakemberek szerint a forint jegybanki kamatcsökkenési sorozata az év végén 3,0 százalékon megállhat (a jelenlegi mérték 3,4 százalék), majd 2014 második felében ismét növekedésre vált.
A GKI szerint az amerikai pénzpolitika előbb-utóbb szigorodni fog, és az így már nagyon alacsonynak minősülő magyar kockázati felár a forint gyengülésében, ezzel párhuzamosan a kamatcsökkenés leállásában, majd emelkedő kamatciklus beindulásában jelenik meg.
A gazdaságkutatók szerint a bizonytalanságot, és ezzel az elvárt hozamot befolyásolhatja a választási gazdaságpolitika, például a deviza alapú hitelekkel kapcsolatos döntés jellege is.
Pesszimisták a GKI kutatói a munkanélküliséget illetően is, a kutatók azzal számolnak, hogy a munkanélküliségi ráta az idén 10,2 százalék, jövőre 10,7 százalék lesz, a legutóbbi - a Nemzetgazdasági Minisztériumnak dicsekvésre okot adó - harmadik negyedévi adat 9,9 százalékos volt.
A parlamenti választások előtt 300 forintnál is erősebb, majd 2014 második felében - a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén - 290 forint körüli euró-árfolyam valószínű a mainál valamivel magasabb kamatszint mellett - vélekednek a GKI kutatói. (Tegnap - az ünnepek alatti gyengülést követően - 296 forintot adtak a devizakereskedők az euró egységéért.)
Abban konszenzus van a kutatók között, hogy a jelenlegi - 2,0 százalék alatti - infláció nem tartható fenn, az MNB 2,4, a GKI 2,5 százalékos éves pénzromlási ütemre számit.
A hatósági rezsicsökkentés mérsékli, a telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohányárrés begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét.
A GKI szerint a választások után áremelési hullám elindulása valószínű, és ezt a nézetet osztják más gazdasági kutatók is.
