Több ponton módosítaná a kormány a választási eljárási törvényt; Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata elsősorban a politikai reklámok közzétételét szabályozza a kampányidőszakban. "Az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról" címet viselő salátatörvény - amely több, nem összefüggő rendelkezést is tartalmaz - lényegében azt az alkotmánymódosítást vezeti át a jogrendszeren, amely a kereskedelmi médiumok számára is lehetővé teszi politikai reklámok közzétételét kampányidőszakban.
Korábban erre ugyanis nem adtak volna módot a kormánypártok, hiába semmisítette meg az Alkotmánybíróság januárban a választási törvény idevágó passzusait, a kereskedelmi médiumokra vonatkozó tiltást a kétharmad márciusban beemelte az alkotmányba - a negyedik alaptörvénymódosítással. Ezután - még idén tavasszal - ismét visszakerült a korlátozás a választási eljárási törvénybe is. Annak ellenére tett így a kormánytöbbség, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso, illetve az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland többször kifogásolta a negyedik módosítást, külön is nevesítve a kampányszabályokat.
Barroso április 11-én levelet írt Orbánnak, amelyben aggályosnak nevezte a választási kampány közmédiára való korlátozást. Májusban pedig három úgynevezett "adminisztratív levelet" küldött az EB a magyar kormánynak, további tájékoztatást kérve. A május 2-i levelekre a kormány még abban a hónapban reagált, bár a válasz tartalmát nem árulták el, Répássy Róbert igazságügyi államtitkár világossá tette: nem engednek az EB-nek.
Ezután jött a június eleji EU-csúcs, amely után Orbán Viktor bejelentette, a kereskedelmi médiában is lehet majd ingyenes politikai kampányhirdetést közölni. Orbán azt állította: azért tiltották a kereskedelmi médiában a hirdetést, hogy az ne növelje a pártok és a kampányok költségeit. Csakhogy az akkor hatályos és azóta is érvényes alaptörvény szerint "politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető". Vagyis a kormányfő egy hazugsággal próbálta menteni azt, hogy politikai engedményt tett az uniónak. Így végül az ősszel elfogadott ötödik alaptörvény-módosítás megteremtette a lehetőséget arra, hogy a kereskedelmi médiában is hirdethessenek a listát állító pártok, de csak ingyenesen.
Navracsics mostani javaslata egyebek mellett meghatározza az országosan elérhető médiaszolgáltatás fogalmát; e szerint az minősül országos médiaszolgáltatásnak, "amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető". A javaslat szerint a szavazás napján politikai reklámot már nem lehetne közzétenni. Továbbá a médiaszolgáltatók egyenlő feltételek mellett tehetik közzé a jelöltet, illetve listát állító szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A javaslat kitér arra. hogy az országgyűlési választást megelőző kampányban a közszolgálati médiaszolgáltatók meghatározott időtartamban kötelesek közzétenni az országos listát állító szervezetek politikai reklámjait. A listát állító szervezetek politikai reklámjainak közzétételére a rendelkezésére álló időtartam 470 perc, míg a nemzetiségi listát állító szervezetek reklámjaira 130 perc jut. Ráadásul, a jelölőszervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve az egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani, ahogy a közszolgálati médiumok között is. A közmédium naponta három alkalommal, a 6-8, a 12-14 és a 18-20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.
A stop.hu kiszámolta, hogy a listát állító pártoknak mennyi idő jut ez alapján a kampányban. A 470 perc ugyanis az összes listát állító párt összes kampányban megjelenő hirdetésére vonatkozik. Vagyis - rövid - 50 napos kampánnyal számítva a 470 perces hirdetési időtartamot, csaknem 10 perc hirdetési idötartam jut minden napra. Ez a 10 perc azonban egyenlő arányban megoszlik az országos listát állító szervezetek között. Ha csak hat párt - a stop.hu a Fidesz, az MSZP, a Jobbik, a DK, az Együtt-PM és az LMP listaállítását vette biztosra - képes erre, akkor valamivel több mint 1 perc hirdetési időszak jut minden listát állító pártnak a kampány egy napján. Ha a listát állító pártok száma eléri a 10-et, akkor ez az időtartam 1 perc alá csökken.
Eközben a kerskedelmi médiumoknak legkésőbb a választást megelőző 50. napon közölniük kell a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB), ha politikai reklámot akarnak közzétenni. Ha a határidőig nem nyilatkoznak, politikai reklámot nem tehetnek közzé. Ám az NVB beleszólhat a hirdetés időtartamába, csökkentheti, vagy növelheti azt; nem lehet ugyanis kevesebb, mint a közszolgálati médiumokra eső időtartam fele.
A kicentizett szabályozás eközben továbbra sem vonatkozik a kormányra, csak a jelölő szervezetekre. Vagyis a kabinet ott hirdet, annyit, és akkora időtartamban, amennyit csak akar. Sem a politikai hirdetés időtartamát, sem a költségekeit nem szabályozza senki és semmi. Miközben egy ellenzéki párt - jö esetben - 1 percet kap a kampányban egy napon a közmédiában, addig a kormány minden órában nyomhatja saját sikerpropagandáját.
