Horthy Miklós;szélsőségesek;szoboravatás;

Többen voltak az ellentüntetők, mint a szoboravatók FOTÓ: BIELIK ISTVÁN

- Horthy Miklós újratöltve

Egy hat éve már felavatott, de most néhány méterrel arrébb cipelt Horthy-szobrot avatott fel újra vasárnap, az első bécsi döntés 75. évfordulójára időzítve a korábban a zsidók összeírását sürgető jobbikos Gyöngyösi Márton és Hegedűs Lóránt református lelkész a Szabadság téri Hazatérés templomának előterében. A Horthy-kultuszt ápoló 150-200 résztvevőhöz képest többszörös "túlerőben" voltak a sárga csillaggal a ruhájukon megjelent ellentüntetők.  Még több fotó itt! 

"Nácik haza, elég volt" - zúgta az ellentüntetők csaknem ezerfős tömege a Szabadság téri református templom előtt, melynek előterében Horthy Miklós egykori kormányzót ábrázoló szobrot avatott az antiszemita kirohanásairól ismert ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész és a Jobbik zsidókat "listázó" parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton. Az esemény több szempontból is szimbolizálta a Horthy-kultusz újraéledését: nemcsak önmagában a szobor miatt, hanem azért is, mert ugyanezt a mellszobrot 2007-ben egyszer már felavatták, csak éppen néhány méterrel odébb, a Hazatérés templomának belső terében.

Provokáció vagy bátorítás?
A Jobbikon kívül az ellenzéki pártok elítélték a szoboravatót, a Fidesz ezt nem tette, viszont provokációnak minősítette az eseményt. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szerint ugyanis "a provokatív akció" ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben "antiszemitizmust kiáltva", rossz színben tüntessék fel Magyarországot. Erre vélhetően minden okuk meg is lesz - az MSZP szerint például azért, mert nem szűnik "a szélsőjobboldali eszmék visszaszivárgása", amit a Fidesz a fővárosban és országszerte is "tétlenül néz". Utóbbira a Demokratikus Koalíció (DK) közleménye szerint az lehet a magyarázat, hogy "Horthy hű tükre a Fidesz történelemfelfogásának (...) egyértelmű a szellemi rokonság a szélsőjobb és a Fidesz között, a kormánypártok tevékenysége pedig bátorítólag hat a kirekesztő nézeteket valló csoportokra". Juhász Péter, az Együtt-PM szövetség társelnöke is elítélte a szoboravatót Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterhez írt nyílt levelében, és arra szólította fel a kormányt, hogy "ne elősegítse, hanem akadályozza meg a Horthy-kultusz újraéledését".

Az első bécsi döntés, illetve a templom alapkőletételének 75. évfordulójára időzített újraavatáshoz kijjebb hozták a kormányzót ábrázoló bronz alkotást. Hat éve, október 23-án Horthy szobrát egy másik kormányzó, Kossuth Lajos, továbbá két író, Szabó Dezső és Wass Albert mellszobraival együtt avatták fel a templomban Vona Gábor a Jobbik elnöke részvételével.

A mostani újraavatáson Gyöngyösi Márton Horthyt méltatta, aki szerinte szakrális magyarságtudattal kormányzott - akármit is jelentsen ez. Arról is beszélt, hogy abban az időben a pengő a legerősebb valuták egyike lett, az első és második bécsi döntéssel pedig sikerült békésen megoldani a revíziót, arra ugyanakkor nem tért ki, hogy ez az állapot igencsak átmeneti volt. Arról viszont beszélt Gyöngyösi, hogy a rendszerváltás "sajnos nem rehabilitálta" Horthyt, a volt kormányzót pedig "gyűlölik, netán gyalázzák, mert tudják, hogy a vele való összehasonlításban csúnyán alulmaradnának". Az eseményhez kapcsolódó istentiszteleten Hegedűs Lóránt lelkipásztor pedig úgy vélte, hamarosan "elkerülhetetlen lesz egy ismételt határozott kiállás a nemzet védelmében" és a "helyes, Isten szerinti önvédelem" az ország népe és területe védelmében.

A templomot és annak előterét megtöltötték ugyan a szoboravatásra érkezők - sokan különféle "hagyományőrző" katonai viseletbe, kitüntetésekkel dekorált egyenruhába öltözve jelentek meg -, de a templom előtt, a téren már a hangosítás sem tudta elnyomni az ellentüntetők hangját. Az újraéledő Horthy-kultusz ellen tiltakozók - akiket a szoboravatóktól erős rendőrkordon választott el - ö sokan sárga csillagot viseltek a kabátjukon, így emlékeztetve a Horthy kormányzósága idején hozott zsidótörvényekre illetve a deportálásokra. Attrocitás egyébként nem történt, a két tábor csak szavakban csapott össze.

Az ATV tudósítása szerint a tüntetők Horthyt és Hitlert együtt ábrázoló transzparenseket emeltek a magasba "együtt tették tönkre az országot, ebből egyszer már elég volt". Sok molinón vörössel áthúzott horogkereszt volt látható, mellette "Nem, nem soha!" felirattal. A szobor leleplezésekor pedig azt kiabálták: "Tömeggyilkos, olvaszd be". A Horthyt éltetők erre azzal válaszoltak: "éljen Horthy, Hungária". Ugyanakkor helyszíni beszámolók szerint a szoboravatásra érkezők között voltak ennél markánsabb ellenvélemények is: akadt, aki az ellentüntetőkre utalva már érkeztében megemlítette, hogy "messziről érezte a szagukat", más pedig az Index tudósítása szerint azt "ajánlotta" a sárga csillagot viselőknek, hogy menjenek Izraelbe, vagy a Dunához.

Majdnem emlékév lett 2013
Ha a Jobbikon múlt volna, 2013 Horthy emlékév lenne Magyarországon - ezt a javaslatot a Fidesz ugyan a parlamenti szavazásig sem engedte, viszont olykor tétlenségével, másszor kiállásával a kormány illetve a kormánypárt prominensei kifejezetten bátorítják a Horthy-kor utáni nosztalgiát. Nemrég Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke mondta, hogy a kormány irányításával "gőzerővel folyik az antiszemita Horthy-rendszer rehabilitálása". Szeptemberben - Horthy újratemetésének 20.évfordulóján - Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke beszélt arról, hogy "húsz esztendő után is meg kell állapítanunk, hogy nem múlt el nyomtalanul a hipnotizáló, tudatmódosító hazugságokkal mérgező szocialista-kommunista négy évtized". Augusztusban pedig az osztrák Der Standard is beszámolt arról, hogy Siófokon Horthy-szobrot avatott Hende Csaba honvédelmi miniszter - igaz, a műalkotás nem a kormányzót, hanem fiát, Istvánt ábrázolta. Júliusban, a Zsidó Világkongresszus vezetőinek írt levelében a Mazsihisz elnöke, Heisler András is problémának nevezte a Horthy-kultusz feltámasztását. A kormány "feltámasztotta" az eredetileg Mária Terézia által létrehozott, majd 1938-ban Horthy Miklós által újraalapított Szent István Rendet.
A szándék tetten érhető a Kossuth tér átalakításában is - visszaállítják a tér 1944-es arculatát -, és abban is, hogy az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta eltelt három év alatt a közterületek nevei közül száműzték az antifasiszta ellenállókat, viszont utcanevet kapott az antiszemita Wass Albert és Nyirő József, valamint már van több szobra Horthy Miklósnak és a kormányzó "kedvenc" antiszemita írónőjének, Tormay Cécile-nek. Gyömrő képviselő-testülete 2012-ben jobbikos indítványra a helyi Szabadság teret "visszanevezte" Horthy térré. A Somogy megyei Kerekin az alpolgármester is részt vett annak az egész alakos, fából készült Horthy-szobornak az avatásán, melyet később Dániel Péter ügyvéd vörös festékkel leöntött, és a nyakába a "Tömeggyilkos, háborús bűnös" feliratú táblát akasztotta. De avattak már újjá Horthy-emléktáblát a Debreceni Református Kollégium falán Bölcskei Gusztáv református püspök jelenlétében, Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere és Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztériumi államtitkára pedig fővédnöki szerepet vállalt a Vitézi Rend bálján, ahol Horthy lovasszobrára gyűjtöttek adományokat.

Újabb 9 autóval támogatja a kormány az utcán élő hajléktalanok téli ellátását, így az augusztusban már átadott gépkocsikkal együtt tizennyolc krízisautót vethetnek be a szociális gondozó szolgálatok a kihűlések elkerülése és a fagyásos sérülések megelőzése érdekében - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vasárnap az MTI-vel.