- Korhatártalan bírák

Eltörölné a kormány az alkotmánybíróság tagjainak felső korhatárát, azaz a jelenlegi és jövőbeni alkotmánybíráknak nem kell majd elhagyniuk posztjukat 70. életévük betöltésével. Az "egyes törvényeknek az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról" címet viselő salátatörvény-javaslatról először a hvg.hu számolt be, kiemelve: az egyértelműen "saját embereinek" kedvező Ab-törvénymódosítást a kabinet valójában nem is indokolta. A parlamentnek október 31-én benyújtott, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett csomag részletes indoklásában valóban csupán annyi szerepel: "az alaptörvény ötödik módosítása miatt az Ab-ról szóló törvényben szükséges terminológiai változtatások és hivatkozás-pontosítások mellett a rendelkezés az Ab tagjainak alaptörvényben foglalt megbízatási idejét korlátozó rendelkezést helyezi hatályon kívül, valamint olyan alkalmazási szabályt ad, amely az új rendelkezést a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazni rendeli. Ezzel párhuzamosan a rendelkezés az alkotmánybírává való megválasztás feltételévé teszi, hogy a jelölt a 70. életévét még ne töltse be". Valójában azonban a vonatkozó módosítások mindegyike a korhatáreltörléssel van összefüggésben, mást nem változtatnak az Ab-törvényben.

A korhatáreltörlés egyetlen célja az lehet, hogy a Fidesz jó előre bebiztosítsa: az utóbbi két-három évben megválasztott Ab-tagok kitölthessék - az időközben 12 évesre emelt - mandátumuk teljes idejét annak ellenére is, hogy közülük öten nemsokára betöltik a 70. éves jelenlegi korhatárt. Mint ismert, a kormányváltás után a Fidesz-KDNP 2010. július 23-án előbb Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt választotta alkotmánybírává, 2011 júniusában pedig Szívós Máriát, Szalay Pétert, Pokol Bélát, Dienes-Oehm Egont és Balsai Istvánt. Idén Salamon László volt KDNP-s képviselő került a február végén 70. életévét betöltő Bihari Mihály helyére, áprilisban pedig Holló András töltötte be a korhatárt, így helyére Juhász Imrét választották meg a kormánypártok. Biharinak és Hollónak egyaránt az életkori szabály miatt kellett távoznia a testületből: Biharit ugyanis 2010 júliusában választották ismét Ab-taggá, s rá is vonatkozott a korábban 9 éves mandátum 12 évesre emelése. Így Bihari akár 2022-ig is maradhatott volna. De Hollónak is még akár 4 éve is lehetett volna a testületben, ha nincs a 70-es korlát, hiszen ő 2005 novemberében kezdte második alkotmánybírói mandátumát.

Velük ellentétben az új, fideszes Ab-tagok közül a most 64 éves Szívós Máriának, a 66 éves Salamon Lászlónak, a 63 éves Pokol Bélának, a 67. évében járó Balsai Istvánnak, és a január 2-án 69. születésnapját ünneplő Dienes-Oehm Egonnak is több évnyi, ajándék hivatali időt jelenthet a módosítás. Magyarán: a Fidesz "saját", 12 évre megválasztott alkotmánybírói még 2023-ban is hivatalban lesznek. A módosítás időzítését vélhetően az indokolja, hogy noha a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok tükrében a Fidesz jó eséllyel számíthat a jövő évi választási győzelemre, ám ha győz, ha nem: 2014-től már nem feltétlenül áll majd rendelkezésére a kétharmados többség, így ha emberei a következő kormányciklusban kiesnek az Ab-ból, nem választhat teljesen egyedül újabb tagokat a testületbe.

A lépés pikantériája az is, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években a bírók, valamint a közszférában dolgozók nyugdíjkorhatárával nem volt ennyire nagyvonalú. Az Ab tavaly júliusban semmisítette meg a bírák szolgálati korhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíj 62 éves korhatárára, de a kabinet nem is ekkor, csak az Európai Bíróság idevágó ítéletét követően mondott le a bírák eltávolításáról, kétéves nemzetközi jogi vitát követően. Érdekesség, hogy a szabállyal Szívós Máriát, aki alkotmánybíróvá választása előtt a Fővárosi Bíróság tanácselnöke volt, bíróként - miután 1949-es születésű - már régen kényszernyugdíjazta volna a kormány, alkotmánybíróként azonban 70 éves kora után is megfelel.