Ugyan a rendszerváltás óta nem létezik a népi demokratikus rendszer elleni izgatás, mint bűncselekmény-típus, ám úgy tűnik, a garázdaságot alátámasztó kihívóan közösségellenes magatartásra hivatkozva ma is felléphet az állam az ellenzéki tevékenységek ellen. A héten néhány órán belül két ilyen ügyben is eljárást indított a rendőrség. Először a csütörtökön hajnalban a Lánchídra felmászó és az úttest fölé egy "Viktor, én is magyar vagyok, de nem fideszes!" feliratú molinót kifeszítő Együtt-PM aktivistákkal szemben indított az V. kerületi kapitányság eljárást garázdaság miatt, majd néhány órával később az I. kerületi kapitányság jelentette be, hogy a több mint egy hónappal korábbi Orbán-szobor ledöntéssel fűszerezett ellenzéki demonstráción résztvevő - egyelőre - ismeretlen tettesek ellen indítanak ugyancsak garázdaság miatt eljárást.
A csütörtökön délelőtt, illetve délután közzétett hatósági közlések egyike sem tért ki arra, hogy garázdaság szabálysértés vagy garázdaság bűncselekmény gyanújával indultak-e az eljárások, továbbá arra sem, hogy az október 31-én a Lánchídon, illetve a Szolidaritás Mozgalom szeptember 29-i rendezvényén a miniszterelnökkel szembeni kritikájukat kifejező ellenzékiek pontosan milyen szabályt sértettek meg, milyen törvényi tényállás alapján vonják őket eljárás alá. Tegnap ezért az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) fordulunk, hogy megtudjuk: mi volt a garázdaság indoklása, mi számított a fenti esetekben annak. Az ORFK kommunikációs szolgálata gyorsan reagált ugyan, ám tájékoztatásuk nem adott választ semmire. Azt közölték ugyanis, hogy "a rendőrség az eljárások megindítása során a vonatkozó hatályos jogszabályokban szereplő tényállási elemek megvalósulását vizsgálja."
Egyelőre tehát csak találgatni tudjuk, mi lehetett a "bűne" a kormányfő október 23-i beszédére csattanós választ adó molinó-kifeszítőknek és a Sztálint mintázó Orbán-szobrot ledöntő demonstrálóknak. Annyi biztos, hogy a garázdaság a köznyugalom - vagyis az olyan társadalmi légkör, amelyben a törvényes rend iránti tisztelet, a kölcsönös megbecsülés, a polgárok jogos érdekeinek elismertsége az uralkodó - elleni bűncselekmények csoportjába tartozik. Bonyolítja a helyzetet, hogy van az enyhébb büntetési tételű - legfeljebb 90 napos elzárással, viszont jelentős, akár félmillió forintos pénzbírsággal is sújtható - garázdaság szabálysértés, és a súlyosabbnak minősülő - alapesetben kettő, de akár öt éves szabadságvesztéssel is sújtható - garázdaság bűncselekmény. Utóbbihoz egyszerre három feltételnek kell teljesülnie: a garázdaságnak kihívóan közösségellenes magatartással, továbbá erőszakos jelleggel kell rendelkeznie, valamint másokban megbotránkozást vagy riadalmat kell, hogy keltsen. Ha akár csak az egyik feltétel nem valósul meg, úgy bűncselekményről nem beszélhetünk.
Ezzel szemben a szabálysértés esetén elegendő, ha valaki kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, mely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Vagyis itt hiányzik az erőszakos elem, ami a bűncselekmény feltétele. Alaposabb jogi ismeretek nélkül is kijelenthető, hogy sem a molinót a hajnali órákban a hídon elhelyező két ellenzéki aktivista, sem a Szolidaritás tüntetésén résztvevők nem voltak másokkal szemben erőszakosak. Más kérdés, hogy Orbán Viktor hívei körében akadhatott olyan, akiben megbotránkozást, sőt akár riadalmat is keltett a szobordöntés, vagy akár az ennél sokkal ártatlanabb tiltakozó felirat. Ugyanakkor ezen a ponton érdemes feltenni a kérdést: a molinón közzétett, a miniszterelnököt bíráló üzenet vagy éppen a róla mintázott szobor ledöntése belefér-e vélemény-nyilvánítás és a szólásszabadság kereteibe vagy túllép azokon.
