Sikeresen véget ért Budapesten az InnoRail 2013 elnevezésű konferencia, amelyet a Kongresszusi Központban illetve a Vasúttörténeti Parkban rendeztek. Több mint negyven előadást hallgathattak meg a szakemberek, több mint húsz kiállító standjait nézhették meg. A rendezvényen lehetőség nyílt arra is, hogy a különböző országokból érkező előadók és érdeklődők kötetlen körülmények között is eszmét cserélhessenek.
Az EU tagállamainak vasútjai sok tekintetben térnek el egymástól, így a vasútbiztonság szabályai, technológiai összefüggései, de még a statisztikai módszerek is különbözőek. A tagállamok 2004-ben vezettek be közös biztonsági célokat - mondta Vojtech Eksler projektfelelős. Brüsszel ma már képes azonosítani azokat a tagaállamokat, illetve vasútvállalatokat, amelyeknél a kockázat jelentősen emelkedett, mindezt azonban csak jelentős késlekedéssel.
A halálos kockázatokról szóló statisztikák azt mutatják, hogy Európa élesen kettéválik egy biztonságosabb és egy veszélyesebb országcsoportra, így természetesen az a fő cél, hogy az utóbbi országokban csökkentsék a kockázatokat.
Alan Bell vasúti biztonságpolitikai vezető az Egyesült Királyságból azt vizsgálta, hogy a két kategóriába sorolható vasúti cégek, tehát a vállalkozói vasutak és a pályaüzemeltetők számára milyen biztonsági előírások vannak, illetve azt, hogy az európai és a nemzeti szabályozás hogyan viszonyul egymáshoz.
A svájci vasút az egész kontinens számára minta, nem meglepő, hogy a biztonság területén is élen járnak. Roman Slovák, a svájci Szövetségi Közlekedési Hivatal biztonságikockázat-menedzsere bemutatta a kis ország gyakorlatát. A hivatal háromszintű biztonsági indikátorrendszert vezetett be, amely lefedi az ország valamennyi közössági közlekedési ágazatát, az autóbuszoktól kezdve a villamosokon, kötélpályákon át a hajókig.
Katrin Lüddecke a Német Légügyi Központból arról beszélt, hogy mindenütt cél az olcsóbban működtethető, ugyanakkor biztonságos közlekedés. A légiközlekedés mintát adhat e területen a vasútnak. Andreas Schöbel, a bécsi műegyetem docense egy olyan eljárást mutatott be, amely a tehervonatok kisiklásának megelőzését célozza.
A magyar előadók is életközeli, konkrét kérdésekről beszéltek az érdeklődő szakembereknek. Gál Gábor, a Prolan Zrt. osztályvezetője biztonsági adatátviteli rendszerüket tárta a hallgatóság elé. Szigeti Dániel, a Műszer Automatika Kft. fejlesztési vezetője a hazai és külföldi vasutak számára kínált termékeiket mutatta be. A következő, német-magyar előadás a biztosítóberendezések szimulációját szolgáló rendszerről szólt.
Napjaink biztosítóberendezéseinek és irányítóközpontjainak rendszerei a modern technológia, az üzemvitel és a felügyelet ötvözetei, hangzott el. Az ETCS a közös európai biztosítóberendezési és vonatbefolyásoló rendszer, amely lehetővé teszi, hogy ha ezzel szerelik föl a különböző országok vasútvonalait, a járművek akadálytalanul átjárhassanak a határokon. Novák Zsolt, a MÁV szakértője e rendszer gyakorlati kérdéseiről beszélt.
A siemenses szakemberek előadásának is az ETCS volt a témája, mégpedig az, hogy hogy lehet gyorsan ellenőrizni, hogy megfelelően működnek-e együtt a pályába és a járműbe épített rendszerkomponensek. Karl Schnabl a Thales Austriától az ETCS második szintjének magyarországi telepítéséről tartott beszámolót. Bemutatta a Boba-Bajánsenye és a Szajol-Püspökladány vasúti szakaszok biztósítóberendezésekre vonatkozó munkáit.
A laikus számára a sín csak egy vasdarab. Nem is gondolnánk, hogy mennyire nem így van. Kis túlzással minden rajta áthaladó vaskerék nyomot hagy a sínben, amelyben így olyan elváltozások is keletkezhetnek az évek során, ami már veszélyes is lehet. A sínszálak vizsgálata ezért különösen fontos. Erre számos módszer létezik, és ezen a területen az iparág szereplői egyre újabb és újabb kutatási eredményeket alkalmaznak a gyakorlatban is.
Amikor pedig új vasúti pályát építenek vagy szabályoznak be, nagyon fontos, hogy a pálya részei pontosan olyan elrendezésben foglaljanak helyet, ahogyan azt tervezték. Itt a milliméterek is számítanak, minél pontosabb ugyanis a pálya, annál nagyobb sebességgel mehetnek rajta a vonatok.
Természetesen erre egy-egy vasútvonal rekonstrukciója során is kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen ilyenkor felszedik a pályát, és újat építenek a helyére. Bernhard Brandner, a Swietelsky Bauges.m.b.H. nemzetközi projektvezetője előadásában ezekről a kérdésekről beszélt. Cégük gyakorlata alapján bemutatta, hogy milyen - ráadásul magyar - innovációs eredményeket lehet felhasználni a vasúti pályák tervezésének, a megfelelő építési technológiák kiválasztásának és magának az építésnek a folyamatában.
