A gazdasági társaságok zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemek létrehozása címén pályáztak állami és uniós támogatásra. Mindkét céget ugyanazok hozták létre és ugyanazok is irányították. A budapesti vállalkozás 420 millió forintot vett fel, a hevesi pedig 270 milliós támogatást igényelt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól. A helyszíni ellenőrzéskor azonban kiderült, hogy az egyik üzem gépeit szabálytalanul szerelték össze, így azok csak látszólag voltak alkalmasak a termelésre. A másik üzemből pedig el is szállították a berendezéseket, így nyilvánvaló, hogy ott valójában nem is terveztek gyümölcsfeldolgozást. A csalás leleplezése után a hivatal nem utalta ki a korábban megítélt, de még ki nem fizetett összeget és feljelentést tett a NAV pénzügyi nyomozóinál.
A két cég mögött ugyanaz az elkövetői kör állt, amelynek tagjai a pályázat benyújtásához szükséges önerőt off-shore cégektől kapott kölcsönökből biztosították. Arról is gondoskodtak, hogy őstermelőktől, illetve különböző külföldi és magyar társaságoktól beszállítói szándéknyilatkozatot szerezzenek.
A költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nagyszabású akciót szervezett: az országban 32 helyen egyszerre jelentek meg a pénzügyi nyomozók a Bevetési Főigazgatóság járőreivel és a NAV revizoraival együtt. A társaságok székhelyén, telephelyein, az ügyvezetők lakásán, valamint a könyvelőknél tartottak házkutatást. Gyanúsítottként a cégcsoport irányítóit és az ügyvezetőket, összesen öt főt hallgattak ki.
A pénzügyi nyomozók összesen 800 millió forint értékű berendezést foglaltak le, egy gyümölcsfeldolgozó és egy gyümölcsaszaló üzem komplett gépparkját. Az ügyben a NAV Közép-dunántúli regionális Bűnügyi Igazgatósága folytat nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt. Az elkövetők akár 10 év börtönbüntetést is kaphatnak.