Kovács Levente arról is beszámolt, hogy a civilekkel folytatott egyeztetések eredményeképpen a hitelesek két javaslata is bekerült a mentőcsomagba. Az egyik ilyen elem, hogy a bankok hozzájárulásával előrébb hozzák a kilakoltatási moratóriumot, így már november elsejétől nem kezdeményeznek kilakoltatást a pénzintézetek. A Magyar Bankszövetség hét, a devizaadósokat képviselő civil szervezettel egyeztetett, közülük több képviselő is kérte a kilakoltatások leállítását arra az időre, amíg a mentőcsomag intézkedései életbe nem lépnek. A másik újdonság a javaslatban, hogy a kilakoltatás akkor is elmarad, ha a tartozás nem éri el az 500 ezer forintot.
A bankok november elsejéig kaptak időt a kormánytól, hogy a hitelesekkel közösen találjanak megoldást és reparálják a devizahitelesek szerződéseit, javaslatukat még a határidő előtt, múlt pénteken eljuttatták a döntéshozókhoz. A Magyar Bankszövetség korábban két csomagot is letett a kormány asztalára, mindkettőben több száz milliárd forintos veszteséget vállalva, ám a kabinet azt nem fogadta el. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtóközleményben jelezte: ne a kormánynak adjanak javaslatot, hanem az adósoknak. A Bankszövetség ekkor indított e-mailes konzultációt, és folytatott megbeszélést a civil szervezetekkel.
Magyar Bankszövetség elnöke ugyanakkor elmondta: konkrét, egységes lépésre a pénzintézetek önállóan nem képesek. Egy ilyen esetben ugyanis a versenyhivatal kartellezés miatt indíthatna vizsgálatot.
A közszolgálati híradó úgy tudja, bár vannak új elemek a hitelintézetek javaslatában, nagyrészt a korábban készült két tervre épülnek. Kovács Levente azonban a részletekről nem kívánt beszámolni. Az egyik korábbi javaslat szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon az áron adhatna a hitelek átváltásához devizát, amelyen azt beszerezte, ezzel csökkentve az árfolyamkülönbséget.
Az átváltáshoz a tervek szerint kamattámogatást nyújtana az állam, így csökkenhetnének az adósok törlesztőrészletei. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban, az ATV-nek nyilatkozva ezt „túl bankárosnak” minősítette. A másik lehetőség egyfajta gyorsított árfolyamgát lehetne, melynek a végén szintén forintra váltanák a hiteleket, s így szűnne meg az adósok árfolyamkitettsége.
Arról azonban szintén ellentmondásos információk hangzottak el a Fidesz és a kormány vezető tagjaitól, hogy mit fognak tenni, ha a bankok javaslata nem megfelelő. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonban a múlt héten úgy nyilatkozott, folyamatosan egyeztetnek a jegybankkal – melynek szintén volt egy, a gyorsított árfolyamgáthoz hasonló javaslata – és a tárcánál „gőzerővel dolgoznak a megoldáson”. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt sem zárta ki, hogy nem közgazdasági, hanem jogi megoldás születik az adósmentésre – hogy ez pontosan mit takar, azt azonban szintén nem fejtette ki a vezető kormánypárti politikus.
Varga Mihály a közszolgálati televíziónak elmondta: olyan megoldást szeretnének, amelynek nyomán a jövő évtől 15-20 százalékkal csökkennének a törlesztőrészletek. Úgy tűnik, a lakossági, ingatlanfedezetű devizaalapú jelzáloghitelek azonnali forintosításáról letett a kormány – ennek veszélyeire több hazai szakértő után Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is figyelmeztetett.
