Senki sem tudja olyan szívhezszólóan mondani, hogy "jaj, hát ez nem jó". Senki sem képes annyira megnyerően megjegyezni, hogy "ne haragudjon, hogy így leákosozom". Senki, csak Rózsa György (bennfenteseknek "a rózsagyuri"). Természetesen a digitális átállásról szóló reklámban. Az lehet a baj, hogy a megszólított Ákos feltehetően csak Népszavát olvas és nem hallgatja a közrádiót (amit azért meg lehet érteni). Így aztán kimaradhatott a kampányból. Amire mintegy 12 milliárd forint állt rendelkezésre.
De valahogy főleg csak a közmédiában és a kormánypárti sajtóban költötték el. A Népszava olvasója, vagy mondjuk a Klubrádió hallgatója nem számít. Neki fölösleges megtudnia, hogy a jövő csütörtökön végleg befejeződik a rádió- és tévéműsorok analóg sugárzása (aminek első szakasza július végén zárult).
Vagyis akik mostanáig szoba- vagy tetőantennával nézték az M1, az RTL Klub és a TV2 adásait, ezután csak úgy tudnak ingyen tévézni, ha készülékükhöz egy set top boxot kapcsolnak. Ez a szerkezet persze pénzbe kerül, de a rászorulóknak ingyen is beszerelik. Így pártunk és kormányunk kegyelméből 143 ezer háztartásnak nem kellett fizetni. És a támogatottak e három adás mellett még hozzájuthatnak az M2, a Duna és a Duna World műsoraihoz, továbbá az Euronewshoz, valamint a Kossuth, a Petőfi és a Bartók rádióhoz.
A kereskedelmiek (3) mellett tehát négy tévében és három rádióban is élvezhetik a nagyon független, nagyon középen álló és sosem manipulált hírműsorokat. Amikből aztán megtudhatják, amit kell és amire jövőre, a választásokon is kötelező figyelniük: hogy a jelenlegi kormánynál jobb a világon nincs, viszont az ellenzék még csak arra sem érdemes, hogy egyetlen szavazatot rájuk pazaroljanak.
Feltehetően az sem véletlen, hogy az átállás nagyszabású kampányának másik arca - a rózsagyuri mellett - a HírTV-ből a 2010-es kormányváltás után a köztévéhez visszaigazolt Borbás Mária (bennfenteseknek csak "borbásmarcsi") volt. Azért neki mindenki jobban elhiszi, hogy a földi sugárzású adásokhoz ezentúl sokkal korszerűbben és jobb minőségben lehet hozzájutni és hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság természetesen kizárólag a nézők és a hallgatók érdekeit képviseli.
Már persze a kormányé után. És ha a kormány, konkrétan a kétharmad, még konkrétabban a kedves vezető azt óhajtja, hogy a baloldali sajtó és média ne kapjon az egyébként valamennyi magyarnak, tehát az egész nemzetnek szóló hirdetésekből, akkor az úgy is van jól. Mert a nemzeti együttműködés rendszerében nem lehet kivételeket tenni. Aki nincs velünk, vagyis nem tőlünk tájékozódik, az csak szívja meg a digitális átállást. Is.
Mint annyi mindent.
