Összesen 18,5 millió forintos közvetlen uniós földalapú támogatást vett fel 2012-2013-ban Kanyok Attila volt tiszaújvárosi önkormányzati képviselő Mezőcsáton, a 495 hektáros állami földbérlete után. Az idei 5,84 millió forint még nem a teljes összeg, a bérlő, aki Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes elnökének közvetlen munkatársa, további milliókra számíthat.
A pályázat körül azért robbant ki botrány, mert kiderült, a szakértő bírálóbizottság helyett egy ügyvéd döntött a Bükki Nemzeti Park (BNP) területen kiírt pályázatokról, és a park igazgatója ennek ellenére azt érvényesnek ismerte el. Az ügyészség mégsem indított ellenük hivatali visszaélés miatt nyomozást, arra hivatkozva, hogy a BNP igazgatója és az ügyvéd nem számít hivatalos személynek, így hivatali visszaélést sem követhettek el, csak magánokirat-hamisítást. Az ügyészség azt is megállapította, hogy az egyes pályázók ugyanarra a gazdasági tervre eltérő pontszámokat kaptak.
Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke szerint azonban nem csak ezzel van a gond.
"Kanyok a pályázat kiírása értelmében állattartást is vállalt, ám a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hivatalos honlapján olvasható adatokból kiderül, egyetlen forintot sem igényel a jószágok után. Ez azért furcsa, mert az elnyert terület alapján legalább 250 hízómarhát kellene tartania, és ezért több millió forintos állatjóléti, állatgyógyászati támogatást igényelhetett volna. Ha bebizonyosodik, hogy nem teljesítette az állattartási vállalását, fel kellene bontania az NFA-nak Kanyokkal az állami földre kötött szerződést" - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán. A szakpolitikus hozzátette, az NFA még májusban azt ígérte, kora őszre végez az országos ellenőrzésekkel, hogy a nyertes pályázók eleget tesznek-e a kötelezettségeiknek, de erre mind a mai napig nem került sor, vagy legalábbis semmilyen ezzel kapcsolatos tájékoztatást nem kaptak. Gőgös azt is elmondta, jövőre a kormányváltás után ezeket a szerződéseket felbontják. A Kanyoknak ítélt földből pedig akár 8-10 helyi gazda kaphatott volna területet. A szocialista politikus becslése szerint a 8 aranykorona értékű legelő után hektáronként nagyjából 10 ezer forint lehet a bérleti díj, a karbantartás néhány ezer forint, vagyis hektáronként 40 ezer forintnál is több a tiszta haszon.
Főleg ebben a régióban a "csókosok" ezért törték magukat a gyenge adottságú legelők megszerzése után, mert csekély befektetéssel nagyot lehet kaszálni - vélekedett a bizottsági alelnök.
Gőgös megjegyezte, Kanyok aprópénzt kap a nagyhalakhoz, például a felcsúti polgármesterhez, illetve cégéhez, családtagjaihoz képest. A Mészáros Lőrinchez köthető 1200-1300 hektár állami föld után 65-70 millió forint járt 2012-ben, és a bérleti díj levonása után is ennek legalább a fele tisztán megmaradhatott a kasszában csak ebből a támogatásból. Ám még Mészáros sem a legnagyobb haszonélvező. Azok az érdekcsoportok, Fidesz-közeli nagytőkések, akik különböző jogcímeken több ezer hektár állami földön gazdálkodhatnak, már milliárdos tétellel számolhatnak - mondta Gőgös. Az egyik ilyen latifundium birtokosa 20 ezer hektár után tavalyról 1,2 milliárdos uniós támogatást vehetett föl. Ez a költségek levonása után is több százmilliós bevételt jelent. Arra persze nincs bizonyíték, csak szóbeszéd, hogy a kisebb-nagyobb "szerencsés" pályázók esetleg hogyan fejezik ki hálájukat a kormánypárt iránt így a választások előtt, amikor rengeteg pénzre van szüksége a Fidesznek a kampányhoz - tette hozzá a szocialista politikus.
Harangozó Gábor MSZP-s országgyűlési képviselő lapunknak megerősítette, ha bebizonyosodik az okirathamisítás a BNP-pályázat ügyében, Kanyoknak akkor sem kell visszafizetnie az eddig felvett uniós támogatást. A jogi lépésektől függetlenül az unió szempontjából ez alatt az idő alatt ő gazdálkodott a területen, tehát járt neki a pénz.
Harangozó kifejtette, vitatják az ügyészségnek azt az állásfoglalását, hogy hivatalos személy által elkövetett hivatali visszaélést nem tudnak megállapítani. A BNP ugyanis az alapító okirata szerint közhatalmi tevékenységet ellátó szervezet.
"Emiatt legalább a BNP igazgatója hivatalos személynek számít. Egyébként létezik egy másik megfogalmazás is, a közfeladatot ellátó személy, aki büntetőjogilag ugyanaz az eljárás vonatkozik, mint a hivatalos személyre. Több olyan esetet találtunk mi is, ahol az ügyészség kibúvót keresett, hogy ne kelljen eljárnia. Több olyan jogi lehetőséget is látunk, hogy a BNP-ügy lezárása után, azt újra lehessen majd indítani" - mondta Harangozó.
A képviselő szerint a lényeg az, hogy a BNP-nél kiírtak először egy tisztességes eljárást, ami ellen senki semmilyen érdemi kifogást soha nem emelt, majd az ügyészség is elismerte, hogy egy jól behatárolható kör lobbizott ennek a pályázatnak a megsemmisítéséért. Majd (szintén az ügyészség megállapítása szerint) visszaéléses pályázattal azoknak juttatták az állami földeket, akik a politikai szereplők köreihez tartoztak, és az első, tiszta pályázaton nem nyerhettek volna. Ennek politikai következményekkel is kell járnia - hangsúlyozta a képviselő
"Jövő keddre összehívtuk az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottságát, ahol követelni fogjuk az igazságtételt ebben az ügyben is és az igazságos eljárást is igyekszünk kikényszeríteni. Meg kell nevezni a felelősöket, és meg kell ismételni a pályázatokat" tette hozzá Harangozó Gábor, az albizottság elnöke.
Ki lehet hivatalos személy?
Legalább két olyan ügyben, amikor felmerült a hivatali visszaélés gyanúja, a hatóságok nem folytatták le a nyomozást, mert a jelenlegi szabályozás szerint például a Bükki Nemzeti Park igazgatója, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke vagy munkatársai nem számítanak hivatalos személynek - közölte Szabó Rebeka, az Együtt-PM független országgyűlési képviselője.
Szabó Rebeka emiatt csütörtökön módosító javaslatot nyújtott be a Büntetőtörvénykönyhöz, amelyben egyebek mellett azt javasolja, hogy az NFA elnöke és a szervezet munkatársai minősüljenek hivatalos személynek. A képviselő nyílt levélben fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, amelyben azt kéri, tekintse át a szabályozást, és gondoskodjon arról, hogy formai problémák és értelmezési hibák miatt ne lehessen elutasítani a nyomozást olyan esetekben, amikor felmerülhet a hivatali visszaélés és a korrupció gyanúja.