egészségügy;kormány;béremelés;kórházak;betegellátás;

Fotó:Népszava

- Egészségtelen átverések

Miközben a kórházak példátlan mértékű adósságot halmoztak fel idén, a kormány történelmi béremelésről, és "emberemlékezet óta nem látott" fejlesztésekről beszél. A valóságban minden, amit idén pluszforrásként jelentettek be, a betegellátástól elvont összeg volt, így nemcsak a kórházi adósságokat, hanem a várólistákat is tudatosan növeli a kabinet.

Kizárólag a betegellátástól vonta el a kormány az egészségügyi béremelés költségeit. Miközben az egészségügyi államtitkárság az elmúlt 20 év legjelentősebb bérrendezéséről, valamint arról beszél, hogy "emberemlékezet óta nem volt ilyen fejlesztés a magyar egészségügyben", a költségvetés egészségügyi fejezete csak arról árulkodik: a kabinet átcsoportosításokkal igyekszik kihúzni az idei évet, számos terhet a jövő évi büdzsére hárítva, bizonyos kiadásokat pedig egyenesen a járó- és fekvőbetegellátástól vesz el.

A természetbeni egészségügyi ellátások (alap és szakellátás) előirányzatainak év közbeni változása mindezt tényszerűen igazolja, hiszen a vonatkozó kormányrendelet szerint év közben mindössze 6,4 milliárdot kapott az egészségügyi kassza, amit a napokban adtak oda az alapellátásnak. Eközben a költségvetésben eredetileg "várható bevételi forrásokból" - például a népegészségügyi termékdíjból befolyó összegből - tervezett, béremelésre szánt 30 milliárd forint "nem volt elég", azt megduplázták úgy, hogy elvettek a szakellátástól 30 milliárdot, tehát kivettek egyhavi kórház-finanszírozást az arra szánt keretből. Csakhogy a nemrég is módosított táblázatból egyértelműen látszik, hogy eddig nagyjából 29 milliárdot fizettek ki a béremelésekre, ami annyit tesz, hogy vélhetően nem a papíron létező, remélt bevételekből, hanem tisztán a szakellátási pénzből fizették ki ezt a költséget.

Nem kapott többletforrást az ágazat
Költségvetési tételek és átcsoportosításaik  - Összeg (millió forint)
2013. eredeti összevont szakellátási előirányzat : 630 441
2013. módosított összevont szakellátási előirányzat : 600 570,5
Szakellátástól elvett összeg:  -29 871,4
Alapellátásnak adott összeg:  - 6 143,9
Béremelésre fordított összeg: 29 127,5
Bekerült pluszforrás: 6 400
Forrás: A módosított 43/1999 kormányrendelet 5. melléklete.

Vagyis miközben a kórházaknak eleve - évek óta - nem a munkájukkal és költségeikkel arányos összeget fizeti ki a társadalombiztosító, még az általuk elvégzett betegellátásra szánt keretből is lefaragott a kormány, ezzel nyilván tovább emelve az intézmények terheit, sőt, közvetve adósságaikat és a várólistákat is. Pedig köztudott: óriási a baj, csaknem kéthavi finanszírozási összeg hiányzik az államosított intézményrendszerből, így év végére a kórházi adósság elérheti a 100 milliárd forintot is. Sajtóinformációk szerint az egészségügyi intézmények konszolidációjára most 30 milliárdos keretet különített el a kabinet - ez azonban a költségvetésben egyelőre nem látszik -, az államtitkárság pedig újabb 30 milliárdot szeretne "kérni" a kórházak számára. Hogy mindebből mi valósul meg, és hogyan, kérdéses, ahogy az is, hogy miközben a kórházszövetség az év végi kasszasöpréstől (ez az egészségügyben keletkezett tartalékok szétosztását jelenti) és a jövő évi költségvetéstől várja, hogy normalizálódjon a helyzet, a költségvetés szerint jelenleg semmiféle pulykapénzre nem lehet számítani: az amúgy is megcsapolt szakellátási kasszában ugyanis nem várható év végi maradvány.

Ráadásul, noha 44 milliárd forinttal emelték meg a 2014-es költségvetés tervezetében a 2013-as módosított előirányzathoz képest a gyógyító-megelőző ellátásokra szánt keretösszeget, az egészségügyi béremelés fedezetére együttesen 53 milliárd, a nyugdíj mellett tovább dolgozók pénzellátást helyettesítő jövedelem-kiegészítésére pedig 12,8 milliárd forintot különítettek el ugyanebből a keretből. Összességében így viszont 66 milliárdos pluszteher áll szemben 44 milliárdos növekménnyel, magyarán jövőre ismét a betegellátás lesz a kormánypropaganda vesztese.

A magyar lakosság 80 százaléka ellenzi, hogy az Orbán-kormány több száz milliárd forint közpénzzel támogassa a stadionépítéseket Magyarországon, még a Fidesz támogatói is inkább más célokra költenék a rendelkezésre álló pénzt. Orbán Viktor magánkezdeményezését, a felcsúti stadion építését pedig a fideszes szavazók többsége is ellenzi - derül ki egy, a lapunk birtokába került, publikálás előtt álló - október közepén, 500 fő megkérdezésével készített - közvélemény-kutatásból.