A felmérés szerint a választók 77 százaléka elutasítja, hogy a sportra szánt állami források nagy részét a futball kapja. Még a Fidesz-szavazók többsége (50 százaléka, szemben a 43 százaléknyi támogatóval) is inkább más sportokra áldozna, mint labdarúgásra. A meccsre járók és a mérkőzéseket televízióban követők - azaz a labdarúgás iránt érdeklődők - kétharmada is ellenzi, hogy a futball kiemelt költségvetési tényező legyen.
Ráadásul a megkérdezettek 72 százaléka szerint a ráköltött milliárdok ellenére sem javult az elmúlt három évben a magyar futball, amit egyébként a hollandiai 8:1-es vereség is látványosan igazolt. A kormánypárti szavazók 59 százaléka szerint sem térül meg a futballba fektetett rengeteg állami pénz. A teljes népesség csupán 9 százaléka gondolja azt, hogy bármit is javult a labdarúgás az Orbán-kormánynak köszönhetően. Még kisebb az így vélekedők aránya a demokratikus ellenzék szimpatizánsai között: ott mindössze 6 százalék.
Tízből nyolc magyar a stadionok helyett elsősorban bölcsőde- és iskolafejlesztésre, a tömegsport támogatására, munkahelyteremtésre és egészségügyre fordítaná ezt a pénzt. Még a kormánypárti szavazók 58 százaléka is azon a véleményen van, hogy a stadionépítésekre- és felújításokra szánt több százmillió forintnak jobb helye lenne máshol. A megkérdezettek egységesen utasítják el azt is, hogy a miniszterelnök kezdeményezésére állami és egyéb nagyvállalatok adókedvezményes támogatásával stadion épül Felcsúton. A teljes népesség 75, a Fidesz-szavazóknak pedig 53 százaléka tartja ezt rossz politikának. Az ellenzék támogatóinak és a bizonytalanoknak a négyötöde vélekedik hasonlóan.