Tavaly becslések szerint összesen közel 618 milliárd forintot költöttek a háztartások havi devizahitel-törlesztésre. Ez idén közel 622 milliárd forintra emelkedne, ha nincs az árfolyamgát, amely közel 30 milliárd forintot hagy a devizahitelesek zsebében.
A kormány tervei között nem szerepel a devizahitelek egy lépésben történő forintosítása - írta a Magyar Nemzet. Mario Draghi EKB-elnök aggályai között ugyanis az szerepelt, hogy az átváltás folytán felgyorsulhat a hitelezés visszaesése, ami negatívan hatna a stabilitásra és a magyar gazdaság növekedésre.
Olyan tömegű svájci frank (és részben euró) konvertálása válna szükségessé, amit csak súlyos veszteségek árán tudnának elviselni a már ma is többségében veszteséges magyaro bankok. A forintosítás egy lépésben legfeljebb politikai célokat szolgálna, azt lehetne kommunikálni, hogy ezt a kölcsönfajtát elfelejthetjük. (Valójában a lakás-jelzáloghitelek a teljes lakossági devizakitettségnek csak mindegy felét teszik ki, a többit a gépkocsi és az egyéb személyi kölcsönök képezik.)
A mostani elképzelések szerint a jelenlegi árfolyamgáthoz hasonló konstrukciót alkalmaznának kedvezőbb feltételekkel. Az árfolyamot - az árfolyamgáttól eltérően - a futamidő végéig rögzítenék. A gyűjtőszámla ebben az esetben okafogyottá válna, hiszen a bankokkal, és nem az ügyfelekkel nyeletnék le a piaci és a rögzített árfolyam különbségét.
Ezt a terhet a bankok nyakába varrnák. (A jövő évi költségvetésben nem szerepel a devizahitelesek megsegítésére szánt pénz.)
A kormány ugyan látszólag kikérte a Magyar Bankszövetség véleményét - ez az ultimátumszerűen közölt november elsejei határidőig el is készül -, de szakmai körökben kizártnak tartják, hogy a bankok álláspontját figyelembe veszik.
A kormány bankellenes magatartását jól tükrözi Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkárnak ugyancsak a Magyar Nemzetben olvasható véleménye: "Szorul a hurok a bankok körül a devizahitelek ügyében, miután az utóbbi másfél hónapban több bíróság az adósok javára döntött."
(Eddig három nem jogerős és egy jogerős bírósági döntés született egyedi ügyekben. Szakértők szerint előfordulhatott, hogy egy-egy szerződésbe hiba csúszott, de óvnak attól, hogy ebből a banki hitelezési gyakorlat egészére érvényes következtetés lehessen levonni.)
