Több évi stagnálás után az idei esztendő februárjától végre pozitív számokat produkál az építőipar. A KSH tegnap arról számolt be, hogy augusztusban 14,6 százalékkal magasabb volt az ágazat termelése, mint egy évvel korábban.
Már korántsem ilyen kedvezőek az adatok, ha a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés számait szemléljük, ugyanis az ilyen számbavétel mellett az év első nyolc hónapjában 7,5 százalékkal növekedést mértek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. (Tavaly augusztusban 8,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakáhozképest.)
A növekedés szinte kizárólag az uniós pénzköltésnek, a vasút- és út- és stadionépítési munkáknak köszönhető.Már korántsem ennyire örvendetes, hogy az építőipar teljesítménye még a 2010-es átlagot sem érte el, attól 4,8 százalékkal elmarad.
Az is igaz ugyanakkor, hogy utoljára csak 2009 júniusában találhatunk a mostani 14,6 százaléknál magasabb növekedési értéket. A gazdaságkutatók manapság úgy tartják, hogy a külkereskedelem mellett az építőipar vált a nemzetgazdaság húzóágazatává.
Az épületek építése ágazat teljesítménye 28,5, az egyéb építményeké pedig 29,9 százalékkal nőtt. Ez a két szám azonban kissé csalóka, egyrészt a stadionépítési láz nagyban javította a számokat, másrészt az uniós pénzekből megvalósuló út- és vasútépítés, beleértve a remélhetőleg építésének utolsó szakaszába lépett budapesti 4-es metróvonalat és a hozzákapcsolódó felszíni beruházásokat is, olyan érzést kelt, mintha dübörögne az építőipar, erről azonban továbbra sincs szó.
A szerződésállomány továbbra is dinamikusan nő, a hó végi 710,6 milliárdos állomány 24,3 százalékkal voltmagasabb a tavalyinál. Csak augusztusban egy hónap alatt 179,8 milliárd forintban kötöttek új szerződéseket.
A tapasztalatok szerint azonban az egyre növekvő szerződésállomány még a bankokkal történő finanszírozási megállapodások előtt születik, ezért a megvalósuló és átadott beruházások száma ennél egészen biztosan jóval kevesebb lesz.
A félben maradt létesítmények száma ugyanakkor mérséklődött, viszont a régiek befejezésének sem tapasztalni jeleit. Összefoglalva azt lehet megállapítani, hogy választások előtt lélegzethez jutott a magyar építőipar, főként a kormány által sokat bírált unió
Az új lakások építésénél viszont továbbra sem lehet fellelni biztató változásokat - mondták a Népszava által megkérdezett szakemberek -, annak ellenére, hogy a kormány több a hitelezést elősegítő próbálkozást tett, ezek azonban a lakosság tartózkodó magatartása miatt még szerény eredményt sem hoztak.
A lakásforgalom mintegy 95 százalékát a használt ingatlanok forgalma teszi ki - tudtuk meg Déry Attilától. Az Otthon Centrum kommunikációs vezetője elmondta, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb, első félévi adatok szerint 2013 eső hat hónapjában fél százalékkal csökkent az új lakások vásárlóinak száma a tavalyi év azonos időszakához képest.
Időközben kormányrendelet jelent meg ugyan a megemelt állami támogatási mértékről, a meghosszabbított futamidőről, az önerő előteremtéséhez való hozzájárulásról, de ez sem bizonyult elegendőnek. A szakember szerint ennek oka nyilvánvaló: a családok félnek hosszú távra eladósodni,nem látják stabilnak a munkahelyüket, jövedelempozicióikat.
Déry Attila utalt a napokban megjelent kormányzati elképzelésekre is, amely a közigazgatási dolgozóknak, katonáknak, rendőröknek kiemelt lakásvásárlási támogatást nyújtana. Ha az elképzelések - melyeknek részletei ma még nem ismeretesek - beválnak, akkor sem hozhat ez érdemi változást a lakáspiacon, bár némi élénkülést nem lehet kizárni.
