Az INA irányítási modelljét össze kell hangolni a horvát joggal, ami azt jelentené, hogy az ügyvezető igazgatók kulcsfontosságú jogosultságai újra az igazgatósághoz kerülnének - írja a horvát tárgyalóküldöttséghez közel álló forrásra hivatkozva a Jutarnji List című horvát napilap.
Az INA jelenlegi irányítási modelljéről Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója állapodott meg - emlékeztetett a lap, hozzátéve, hogy a megállapodásban foglaltak ellentétesek a kereskedelmi társaságokról szóló horvát törvénnyel, mert jelentősen csökkentik az igazgatóság jogait és kötelezettségeit, és szinte minden hatáskört az ügyvezető igazgatókra ruháznak át.
Ilyen módon a Mol teljesen átvette az uralmat az INA felett: minden döntést Budapesten hoznak meg vagy hagynak jóvá, az INA pedig a magyar olajcég egyik leányvállalataként működik - írta a Jutarnji List. Mint fogalmaztak: a horvát gazdasági jog ismerői már régóta figyelmeztetnek erre a problémára.
A most a Jutarni Listben megfogalmazott állítások nem is igazak és nem is újak, reagáltak a horvát újság cikkére a Népszava kérdésére a Mol-nál. Már évekkel ezelőtt felvetették ugyanezeket a vádakat, és az INA felügyelőbizottságának kérésére három, egymástól független horvát jogi iroda meg is vizsgálta, hogy megfelel-e a kialakított cégvezetési modell a horvát törvényeknek.
Mindhárman igennel válaszoltak a kérdésre, bár két irodának voltak apróbb javaslatai, elsősorban a működés egyszerűsítésére. Ezeket azonban be is építették azóta az INA irányítási rendszerébe.
Az is csúsztatás, hogy a Jutarnji List írásából úgy tűnik, mintha az igazgatóságban nem a Mol irányítana, így az, hogy bizonyos kérdéseket a testület átadott a menedzsmentnek, valamiféle "horváttalanítás" lenne.
Az igazság azonban az, hogy az igazgatóságban is a Mol delegáltjai irányítanak, hiszen a magyar cég delegálja az elnököt, akinek a szava dönt, ha szavazategyenlőség alakul ki a három Mol-delegált és a horvát állam három küldötte között.
Erre egyébként ritkán került sor, mint az olajvállalatnál elmondták, a szavazások 99 százaléka egyhangú volt az igazgatóságban.
A magyar kormány korábban felszólította a Mol-t az INA-ban való részesedésének felülvizsgálatára, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a helyzet egyik lehetséges megoldása, hogy a magyar vállalat eladja INA-részvényeit, és ebben az esetben a horvát állam is potenciális vevő lehet.
Szakértők szerint az azonban nyilvánvaló, hogy a horvát államnak nincs megfelelő kerete a vásárláshoz. A Jutarnji Listnek egy kormányközeli forrás úgy nyilatkozott: nagy hiba lenne, ha a Mol INA-részvényeit a jelenlegi jogokkal együtt adnák el egy új partnernek.
A lapnak nyilatkozó kormányközeli forrás szerint a jelenlegi irányítási forma nem tartható fenn, így a kormány legfontosabb célja megállapodni egy új részvényesi szerződésről.
A Mol szerint spekuláció, hogy a norvég állami olajalap eladná részesedését a magyar olajipari vállalatban az INA-val kapcsolatos korrupciós ügy miatt.
Tegnap a Napi Gazdaság arról számolt be, hogy a norvég állami olajalap, mely tavaly év végén 1,64 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a Mol Nyrt.-ben, fontolóra veheti, hogy megválik részvényeitől. A lap szerint az alap etikai szabályzata tiltja, hogy korrupciógyanús cég részvényeiből vásároljanak.
Az írás hatására 6 százalékot esett a Mol-részvények ára délelőtt a Budapesti Értéktőzsdén. (A nap végére 4,38 százalékra mérséklődött az árfolyamveszteség.) Szollár Domokos, a Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója az MTI megkeresésére azt közölte: az újságcikk merő spekuláció, minden alapot nélkülöz.
Hozzáfűzte, hogy az olajtársasághoz nem érkezett olyan tartalmú információ, amely a lapban megjelent.
A részvényár zuhanásában szerepe lehet annak is, hogy Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke tegnap megvált 15 ezer darab olajpapírtól. Szakértők szerint az is közrejátszhat az esésben, hogy a piacok elkezdték beárazni, hogy a Mol az INA-val kapcsolatos konfliktusok miatt kiszáll a horvát vállalatból.
