Az önkormányzat illetékes bizottságának két tagját - Pócsföldi Józsefet és Zoltai Dánielt - ugyanezért bűnsegédlettel gyanúsítják. Az iratismertetés után az ügyészségnek legfeljebb 60 napja van arra, hogy vádat emeljen, de a döntés lehet vádejtés illetve nyomozás folytatására irányuló határozat is - közölte Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Az Országgyűlés honlapján egyelőre nincs nyoma, hogy a közvádas ügyben kikérték volna Meggyes mentelmi jogát, akit meggyanúsítani sem lehet addig. Szemben a magánvádas - például rágalmazási - perekkel, közvádas ügyekben az általános gyakorlat szerint kiadják a képviselőket. Meggyest ez nem lepné meg, de előre közölte: az ügyben "semmilyen jogsértés nem történt, de még etikailag sem kifogásolható", mert "akár jutalomként is felvehettük volna az összeget". Ha ebből mégis "ügy" lesz, szerinte annak tudható be, hogy "a politikai megrendelések nem ismeretlenek az igazságszolgáltatásban, csak azt nehéz eldönteni, hogy ki rendeli meg ezt: az ellenségeink vagy a barátaink".
Knapp János és Németh József az Aranyszárny-életbiztosítással kapcsolatos kérdéseinkkel ügyvédjükhöz irányítottak. Hegedűs László pedig lapunknak elmondta: mindkét ügyfele "érdemi, védekező" vallomást tett annak idején, meggyanúsításakor, ő pedig most az iratismertetés után azt indítványozta, hogy ejtse az ügyészség a vádat. Álláspontja szerint ugyanis "a társadalomra nem veszélyes tett, amivel gyanúsítják őket". Arra a kérdésünkre, hogy például azért, mert visszafizették a felvett életbiztosítás összegét, azt válaszolta, hogy igen, másrészt szerinte emiatt az sem tisztázott, hogy ez hűtlen kezelés vagy annak csak kísérlete. Hozzátette: "ez politikai indíttatású történet, ha nem Esztergomban történik, nem is lenne belőle ügy." Megkerestük Zoltai Dánielt és Pócsföldi Józsefet is, de egyikük sem kívánt nyilatkozni.
Úgy tudjuk, hogy Knapp 5,4 millió, Németh József 2,2 millió forintot fel is vett az életbiztosítás kedvezményezettjeként, még a 2010-es önkormányzati választás előtt nem sokkal, illetve Meggyes Tamás is majdnem felvette a neki a szerződés szerint járó mintegy 5 milliós összeget, de egy adminisztrációs hiba folytán ő végül nem jutott hozzá. Ekkor derült ki, hogy a szakbizottság - a képviselő-testület külön felhatalmazása nélkül - írta át a kedvezményezetteket: a havi díjat fizető önkormányzat helyett a halálesettől eltérő esetben is a polgármester és a két alpolgármester vehette fel a pénzt. Az ügyben már az új polgármester, a független Tétényi Éva tett feljelentést - ő most lapunknak nem kívánt nyilatkozni, mondván: egyelőre nincs döntés a vádemelésről. Az ügy kipattanását követően mindenesetre a felvett pénzt Knapp és Németh is befizette az önkormányzatnak, amely azóta is elkülönített számlán őrzi. Érdekes, hogy néhány hónappal később - a nyomozás már javában tartott - az esztergomi képviselő-testület fideszes többsége úgy próbálta zárt ülésen módosítani a életbiztosítással kapcsolatos bizottsági döntést, hogy utólag adott volna felhatalmazást rá. Vélhetően törvényességi aggályok miatt ezt a javaslatot a szavazás előtt visszavonták.
Életbiztosítással kapcsolatos botrány más önkormányzatnál is előfordult: 2011 februárjában nem jogi, hanem etikai szempontból bírálták például sokan Salgótarján fideszes polgármesterét. A város nehéz helyzetére hivatkozva abban az évben 8-10 százalékkal csökkentették a város oktatási intézményeinek bérkeretét, ám az általános megszorítások között jutott havonta 130 ezer forint közpénz Székyné Sztrémi Melinda polgármester életbiztosítására, holott ezt maga is fizethette volna a városvezetői és parlamenti képviselői munkája után járó havi 1,5 milliós jövedelméből.
Sem az esztergomi, sem a salgótarjáni ügyet nem ítélte el egyébként a Fidesz. Pedig a későbbi kormányprogram alapjául szolgáló választási programjában - a Nemzeti Ügyek Politikája című brosúrában - Lázár János, a ma a Miniszterelnökséget vezető államtitkár arról írt: "az új kormány legfontosabb feladata lesz a társadalmi bizalom helyreállítása, amely csak akkor lehetséges, ha a törvény előtt mindenki egyforma, legyen akár politikus, polgármester vagy szociálisan hátrányos helyzetű választó". Majd az a rész következik, miszerint "a magyar társadalom joggal követeli a politikai kiváltságok felszámolását, a mentességek megszüntetését. Számunkra nemzeti ügy, hogy a politikusok, választott tisztségviselők az emberek védelmét, az ország szolgálatát tartsák legfontosabbnak és ne a mentelmi jog és a törvény feletti kiváltságok legyenek a közéleti szerepvállalás mozgatórugói".