Nagy-Britanniával ellentétben Orbán Viktor ugyanakkor nem tudja kizárni Magyarország euróövezeti csatlakozását, de a napilap idézete szerint nem is sürgeti azt. A magyar miniszterelnök kijelentette: meggyőződése szerint addig nem szabad belépni a valutaunióba, amíg a magyar GDP-érték el nem éri a már bent lévő országok hazai össztermékének 90 százalékát.
Ugyanakkor a magyarországi mutató jelenleg nem sokkal több az euróövezeti átlag 60 százalékánál - írta a brit lap. Az interjúból ugyanakkor nem derül ki, hogy pontosan milyen GDP-mutatót említett Orbán Viktor, de a bő 60 százalékos megjegyzésből arra lehet gyanakodni, hogy az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-értékre gondolhatott.
Ezt az eurócsatlakozási "kritériumot“ Orbán Viktor nemrég már elmondta és ennek apropóján Oblath Gábor közgazdász, a Monetáris Tanács volt tagja a Portfolio.hu hasábjain egy elemzést közölt egyrészt arról, hogy van-e értelme ennek a kritériumnak, másrészt arról, hogy mikorra érhetné el ezt a fejlettségi szintet az ország.
Az írás egyik fő üzenete szerint a 90 százalékos feltételből az következik, hogy 30 évnél is sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig, de az sem magától értetődő, hogy fejlettségi szintünk valaha eléri az eurózóna 90 százalékát.
Ha Magyarország gazdasági értelemben sikeres, akkor jóval kisebb az esély arra, hogy olyan autokratikus személyi rendszer alakuljon ki, mint Vlagyimir Putyin esetén - többek között ilyen értelmű jelzéseket is tett az interjújában Orbán Viktor. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor a magyar politika Putyinja lett. a kormányfő azt válaszolta: a kockázat fennáll, de kisebb, ha Magyarország sikeres gazdaságilag.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője azt írta az Origónak, hogy a DailyTelegraph lerövidítette és félreérthetővé tette az interjú bizonyos részleteit.
Havasi szerint csak a brit riporter putyinozik, amelyre Orbán Viktor ezt válaszolta Havasi szerint: „ha gazdasági értelemben a jövőben sikeres tud lenni Magyarország, sokkal korlátozottabb a veszélye és kisebb a kockázata annak, hogy valaki a nyitott világ felé fordulás helyett ’nemzeti erős emberként nem tisztelné a szabadságot’(idézet a riporteri kérdésből!)”.
