per;Léhmann György;deviahitelesek;

Most már mosoly lesz a devizaadósok
ajkán? FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Nyerő ágon a devizahitelesek

Újabb pert nyert Léhmann György, a hétszáz devizahitelest képviselő siófoki ügyvéd. A Raiffeisent és az AXA Bankot elítélő, tegnap nyilvánosságra került két ítélet még nem jogerős. A fővárosi Törvényszék novemberben tárgyal egy ugyanilyen érveket felsorakoztató közérdekű keresetet, melyet a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) nyújtott be. Ha a bíróság erről mondja ki jogerősen, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenek voltak, az minden devizahitelesre érvényes lesz.

Három ítélet született gyors egymásutánban, melyben a bíróság az adósnak adott igazat a bankkal szemben, tisztességtelennek minősítve az egyoldalú szerződésmódosítás módját. A Szegedi Ítélőtábla az Index értesülése szerint szeptember elején hozott döntést a kamatok nem átlátható emelése miatt, ám a kezelési költségre vonatkozó problémákat az adós nem tudta elég meggyőzően bizonyítani, így elsőfokról kell újrakezdeni az ügyet. Az MNO.hu pedig a Raiffeisen ellen hozott ítéletről számolt be: a Fővárosi Törvényszék az AXA Bank ellen hozott döntést. Ez a két ítélet nem jogerős, hétfőn azonban jogerősen is pert nyert egy devizahiteles az OTP Bank ellen. A Pécsi Ítélőtábla tisztességtelennek mondta ki, hogy a bank anélkül módosította egyoldalúan a hiteldíjakat, hogy ennek részleteit az adóssal közölte volna.

Manipulálták a bankok az árfolyamokat
Tény, hogy egyes svájci pénzintézetek manipulálták a devizaárfolyamokat - jelentette ki tegnap Eveline Widmer-Schlumpf, svájci pénzügyminiszter, ugyanakkor az érintett pénzintézeteket nem nevezte ki. A svájci pénzügyi felügyelet a múlt héten jelentette be, hogy devizapiaci árfolyam-manipuláció gyanúja miatt vizsgálatot indított számos svájci pénzintézet ellen. A brit FCA pénzügyi felügyelet június óta vizsgálódik a devizaárfolyam-manipuláció ügyében.

Mindhárom ügyben Léhmann György képviselte az adósokat. A 700 devizahiteles ügyében eljáró siófoki ügyvéd egy sablon alapján dolgozik, az egyoldalú szerződésmódosításokat támadja. A Pécsi Ítélőtábla az OTP elleni perben kimondta: maga a szerződésmódosítás jogszerű, tisztességtelenné az teszi, hogy az adós számára nem átlátható, így a bankot jogosulatlan előnyhöz juttatja. A pénzintézet felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához. Magyarországon nincs precedens jog, ugyanakkor az ítélet mintául szolgálhat a többi eljáró bíróság számára is. Ebben az ügyben egy függő helyzet jött létre, az adósnak Léhmann szerint az eredeti kamat alapján kiszámolt törlesztőrészletet kell fizetnie. Az árfolyamveszteségtől azonban így sem szabadult meg a devizahiteles, csak a bank kamatemelései váltak semmissé. A Pénzcentrum.hu számításai szerint ezzel 14 százalékkal csökkent az adós törlesztőrészlete.

Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos érv nem újkeletű - mondta el lapunknak Lázár Dénes, pénzügyi jogász. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) elnöke felhívta a figyelmet: ugyanezekre az érvekre építve közérdekű keresetet nyújtott be az OTP Bank ellen, melynek tárgyalása november 29-én lesz a Fővárosi Törvényszéken. Ha a közérdekű keresetünk sikeres lesz, akkor az OTP összes szerződésében érvénytelenné fog válni a vitatott kikötés - tette hozzá a pénzügyi jogász.

Korábban többek között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is felhívta a figyelmet, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások az ügyfelek számára ellenőrizhetetlen módon ad lehetőséget a bankoknak a díjak és költségek emelésére. A módosítások alkalmazásának gyakorlata tartalmában túlzottan széleskörű, formájában pedig nem biztosított a fogyasztók számára megfelelő lehetőséget arra nézve, hogy érdemben tájékozódhassanak az általuk esetlegesen elfogadhatatlannak tekintett változtatásokról - mutatott rá a GVH még 2009-ben, a versenyhivatal évente felemelte a szavát az egyoldalú szerződésmódosítások miatt. Egy hasonló perben a Debreceni Ítélőtábla érthetőnek és világosnak nevezte az OTP szerződéseiben található egyoldalú szerződésmódásokat.

Az egyoldalú szerződésmódosítás önmagában nem teremt jogosulatlan előnyt a hitelezőnek, vannak bizonyos okok, amelyekre hivatkozva a bank megváltoztathatja a szerződés díjait. Ilyen például a CDS-felár vagy a jegybanki alapkamat. A probléma az, hogy az adós számára nem világos, hogy egy százalékos jegybanki alapkamat-emelkedés mennyivel növeli a hitelének kamatát, illetve hogy az alapkamat csökkenése nem kötelezi a bankot a hitel kamatának csökkentésére - mondta el lapunknak Lázár Dénes. A PITEE elnöke szerint általános probléma, hogy a magyar jog nincs felkészülve a pénzügyi jog alkalmazására, ezért számtalan hiba van a szerződésekben.

Radikális megoldást várnak az adósok

Az alacsonyabb jövedelműek, a Kelet-Magyarországon élők és a fiatalabbak az átlagosnál magasabb arányban támogatnák a radikálisabb adósmentést - derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív felméréséből. Sándorfi Balázs, a portál szakértője szerint nem meglepő a területi megoszlás, hiszen az ország keleti régiójában magasabb a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok aránya, míg Budapesten és Nyugat-magyarországon alacsonyabb. Az idősebbek és a Budapesten és Nyugat-Magyarországon élők inkább kompromisszumos megoldást keresnének. A Trend International adatfelvételével, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív felmérésének harmadik részéből kiderült, hogy a magyarok többsége kompromisszumpárti, és nem támogatnak komoly kockázatokkal járó, bármi áron történő adósmentést. A kutatás eredményei alapján a magyarok többsége egy olyan csomagot támogatna, mely a terhek megosztásán alapulna, és annak költségeiből minden érintett, vagyis a bankok mellett az állam és az adós is kivenné a részét. Ebben a kérdésben is radikálisabban gondolkodnak a fiatalok: a 30 év alattiak 22 százaléka mindent a bankokra terhelne, addig az 50 és 60 év közöttieknek mindössze 11 százaléka gondolkodik így.

A jövő heti kormányülés (kedden vagy szerdán) dönthet a luxusadóról, a hét végéig kell benyújtani az adókról szól törvényjavaslatokat az Országgyűlésnek - mondta Varga Mihály tegnap a TV2-ben. A nemzetgazdasági miniszter szavaiból azonban nagyon kevés derült ki arról, hogy milyen közteher is lenne ez, arról meg semmi, hogy mekkora.