(update: Obama elnök hivatalosan is jelölte Janet Yellent)
Yellen áttörheti az "üvegplafont", legalábbis a bankvilágban, így kommentálta a CNN a jelölés kiszivárogtatott hírét. A száz éve alapított Fed elnöke a világ legbefolyásosabb bankára, akinek döntései, de még óvatlanul kiejtett szavai is hatással vannak nem csak az amerikai gazdaságra, hanem a világgazdasági folyamatokra is. Ben Bernanke, a szövetségi jegybank jelenlegi vezetője, aki egy hivatali idő után, 2014 január végén távozik, nem vált olyan legendás pénzügyi guruvá, mint elődje, Alan Greenspan, aki majd húsz évig irányította a jegybankot, s időnként titokzatos, már már költői kijelentéseit a pénzügyi világban áhitatosan elemezték. A 67 éves Yellen 2010 óta Bernanke helyettese, a Fed második embere volt, s valószínű kinevezését a piacok jó hírként, a folytonosság ígéreteként értékelték.
Obama elnöknek nem Yellen lett volna az első választottja, hanem Larry Summers, Bill Clinton egykori pénzügyminisztere, Obama korábbi fehér házi gazdasági főtanácsadója. A bankvilág szorongott az öntörvényű Summers jelölése miatt, tartottak attól, hogy hiába közgazdasági zseni, vagdalkozó, meggondolatlan kijelentéseivel akkor is viharokat gerjesztene a pénzpiacokon, amikor ennek nincs különösebb gazdasági oka. Attól tartva, hogy kongresszusi jóváhagyása túl nagy harcokkal járna, Summers szeptemberben visszalépett. Yellen maga is az egykori Clinton-csapathoz tartozik, a 42. elnök idejében három évig a Fed kormányzótanácsának tagja volt, 1997-től 1999-ig pedig Clinton fehérházi gazdasági főtanácsadója.
Yellen Brooklynban született, zsidó családban, apja családorvos volt, a kiemelkedő tehetségű lány előbb matematikát hallgatott a Brown Egyetemen, de hamar átváltott közgazdaságtanra. Summa cum laude diplomázott, majd a Yale-en doktorált. Férje, George Akerlof szintén közgazdász, 2001-ben megosztott közgazdasági Nobel-díjat nyert el, több híres munkájának a társszerzője éppen a felesége volt. Az amerikai lapok azt írják, méltánytalan volt Yellent csak a Nobel-díjas Akerlof nejeként emlegetni. A jövendő bankelnöknő tanított a Harvardon, a Berkeley-n, még a London School of Economics professzora is volt. A házaspárnak egy fia van, Robert Akerlof a Warwick Egyetemen közgazdaságot tanít.
Pénzügyi körökben Yellent "galambként" tartják számon, Ben Bernanke mellett kidolgozója volt a "mennyiségi lazítás" politikájának, s része volt abban a döntésben is, hogy idén szeptemberben, bár mindenki ezt jósolta, még nem kezdték meg a pénzcsapok elzárását. Még három kritikus ülésen elnököl majd Bernanke, de nagyon valószínű, hogy a Yellenre marad a hálátlan feladat, véget vetni a monetáris lazításnak. A Wall Street Journal portréjában azt írja, bár Yellen stílusa nem összevethető Larry Summersével, de az is biztos, hogy keményebb és harcosabb bankelnök lesz, mint amilyen Bernanke volt a Fed élén. Munkatársai a Fednél nagyon drukkoltak, hogy a szövetségi jegybank ügyeit kívülről-belülről ismerő Yellen maradjon, hatékony vezetőnek, jó konszenzusteremtőnek tartják, mindenkinek az álláspontját meghallgatja, utána dönt, s nem veszíti el a fejét válsághelyzetekben, s még humora is van. Egykori tanára, Andrew Rose professzor – nyilván Hillary Clinton elnöki esélyeire utalva – a BBC-nek nyilatkozva azt jósolta, nem kizárt, hogy néhány év múlva a világ két legfontosabb posztján nő áll majd.