A jelenlegi bruttó 98 ezer forintos minimálbér a kormány és a szakszervezetek szándékai szerint is növekszik 2014-ben. A magyar kkv szektor foglalkoztatja az alkalmazottak mintegy 73 százalékát, azaz körülbelül 2 millió munkavállaló életét ez a gazdasági szegmens határozza meg.
A cégvezetők 88 százaléka szerint növekszik a minimálbér összege, sőt 60 százalékuk úgy gondolja: a 100 ezer forintot is átviszi majd az új „minimál-járandóság”. Ez a kormány által becsült jövő évi inflációt már meghaladja, azaz matematikai értelemben véve reálbér-emelkedést is jelente a legalacsonyabb keresetűek körében. Talán meglepő adat, hogy a cégvezetők 24 százaléka akár 6 százalékos emelkedést is elképzelhetőnek tart.
Arra a kérdésre, hogy mekkora minimálbért tudnának kigazdálkodni versenyképességük veszélyeztetése nélkül, a relatív többség, 39 százalék úgy válaszolt, hogy nem érinti a minimálbér a cégét, mert a dolgozók meghatározó része magasabb keresetű. Majdnem ugyanekkora arányban, 35 százalékban mondták azt a cégvezetők, hogy nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni a jelenlegi adóterhek mellett.
Minél nagyobb a cég árbevétele annál inkább csökken azok száma, akik nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni. 100 és 500 millió forint közötti árbevételű cégek esetén a válaszadók 54 százaléka, 500 millió forint felett pedig 55 százaléka úgy látja: akár 102 ezer forint feletti minimálbérre is futná.
Ugyanakkor azok a kis-és középvállalkozások, akik amúgy is komoly nehézségekkel küszködnek, nehezebben lesznek képesek bármekkora bruttó emelést is kigazdálkodni. Ám alapvetően ez nem bérpolitikai kérdés, hanem a gazdaság e szegmensét érintő általános versenyképességi probléma.
A foglalkoztatói nyugdíjak egyelőre nem játszanak
Munkaerőpiaci eszközként kezelik a cégek a foglalkoztatói nyugdíj intézményét. Ebben a konstrukcióban béren kívüli juttatásként lényegében nyugdíj-előtakarékossági programot finanszírozhatnak a munkáltatók, amely kiegészítő lehetőség az állami nyugdíjrendszer mellett.
Ugyanakkor nem terjedt el a munkáltatók körében ez a lehetőség, amelyet jól illusztrál, hogy a kkv cégvezetőknek mindössze 32 százaléka hallott erről a lehetőségről.
Ennél még meglepőbb, hogy 10 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy adtak ilyen béren kívüli juttatást a dolgozóiknak, de közülük 8 százalék azt mondta, hogy a jövőben nem kíván ilyet adni.
Ennek egyik oka, hogy a munkáltatók 63 százaléka szerint a dolgozók az azonnal beváltható, levásárolható juttatásokat igénylik a béren kívüli juttatások kapcsán. Húsz százalékuk azt mondta, hogy azért nem lenne igény erre, mert nem is ismerik ezt a lehetőséget, és emiatt bizonytalannak tekinthetik. Egyelőre kisebbségben – 17 százalék - vannak azok, akik szerint jó lenne ez a lehetőség, mert erősödik a nyugdíjra való előtakarékosság iránti igény.
A foglalkoztatói nyugdíj egyelőre nem bizonyult sikeresnek, pedig korrekcióval akár alternatívát jelenthetne a megszüntetett korengedményes nyugdíj helyett, amit 2013-tól nem lehet igénybe venni.