A családi ház középosztálybeli álma sokszor már csak zártkerti övezetekben tud megvalósulni

A nagyvárosok környékén elterülő telkek látványa általában nem gondolkoztat el minket semmiről. Egyik-másik talán a szegénység övezeteként, vagy éppen üdülő­övezetként rögzül bennünk. Szerencsére a társadalomtudósok tanulmányozzák ezeket a területeket, mert rendkívül komplex jelenségről van szó, amely mögött globális térbeli-társadalmi és lakhatási folyamatok is húzódnak. Vigvári András szociológus és etnográfus, a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, a fiatal kritikai/baloldali kutatókat tömörítő Helyzet Műhely tagja egy Budapest környéki zártkertben végzett etnográfiai kutatás eredményei alapján írta meg Zártkert-Magyarország című könyvét, amely a Helyzet Műhely Könyvek sorozatban jelent meg a Napvilág Kiadónál. Ebben fontos megállapításokat tesz az átmeneti terek kialakulásáról, a lakhatási problémák, egyenlőtlenségek, urbanizációs folyamatok kezelésében betöltött szerepükről. A kutatóval beszélgettünk.

Zártkerti reneszánsz nemzeti motívummal

Milliárdokat oszt szét a kormány mezőgazdasági fejlesztés címén a városközeli víkendtelkek után. Pedig már nem a kert a lényeg, hanem az olcsó lakhatás.

Egyre többen menekülnek zártkerti ingatlanokba a magas lakásárak elől (videó)

A kivándorlás már az árakban is meglátszik.

Az elfelejtett tíz százalék

Kampány a zártkertért

Kapkodhatják a fejüket a zártkerttulajdonosok, mert a választási hajrában a kormánynak hirtelen ők is nagyon fontosak lettek. Még ebben a hónapban ugyanis Zártkerti Programot kell kidolgoznia az agrártárcának.

A mai gyümölcsösöket, szántókat könnyen átminősíthetik, így magasabb árat lehet értük kapni. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
  • Reflektor
  • Visszhang
  • Szép Szó
  • Vélemény
  • Népszava-videó
  • Belföld - Archív
  • Gazdaság - Archív
  • Külföld - Archív
  • Kultúra - Archív
  • Fotógaléria - Archív
  • Nyitott mondat - Archív
  • Sport - Archív
  • Mozaik - Archív
  • Napi Visszhang - Archív