Harmónia üszőre és fejőgépre: a pesti garzonból indultak, most önellátó gazdaságuk van a határszélen
Huszonöt négyzetméteres fővárosi garzonban keresték a boldogságot, aztán Gergő fogta magát, és előőrsként visszaköltözött a Dráva-mentére. Saját lovardáról álmodott, míg a pesti élethez szokott Vivien gyomra is összeszorult a vidék szó hallatán. Számára ez a szabolcsi nyarakat jelentette, és az elrettentő látványt, amint a nagymama sámlin ülve tyúkot vág. Ehhez képest tehénelléseken edződött sajtkészítő lett, és ha elkapja a harci kedv, tucatnyi csirkét dolgoz fel egy ültő helyében. Gergő pedig annyiféle fejőgéppel dolgozott már, hogy olykor a hangjáról megmondja, milyen típus duruzsol a tehenek alatt. Hazaértek, és már-már önellátók. Idilli vidék – de nem mindenkinek való.
