A turul és a közpénz: balatoni árakon lehet kutatni a türk eredetet a Kurultájon

Bugacon a büféár a Balatont idézi, a zászlók és szimbólumok a türk eredetet kutatják, a közönségben pedig a családostul érkező kíváncsiskodóktól a kackiás bajszú sörözőkön át a politikai üzenetet hordozó pólókig mindenki képviselteti magát. A rekordösszegű állami milliókkal kitömött, a fideszes kormányzati felső vezetés által is felkarolt Kurultáj mára nemcsak a keleti hagyományőrzés, hanem a NER-konform kultúrpolitika egyik leglátványosabb seregszemléjévé vált – ahol a turul és a közpénz összefonódása rég eldöntött kérdés.

A hagyományőrzésben nincsenek oldalak, mindenki megtalálhatja a helyét, az identitását

Forró, nyári napsütés, süppedő homok, de nem tengerpart. A helyszín, amelyet családok, baráti társaságok választanak nyaralási helyként, Magyarország közepén van. Az alföldi pusztán, amelyen nyolc évszázaddal ezelőtt a korabeli Európa egyik legnagyobb városa terült el, augusztus elején ismét jurták épülnek, és a port száznál több ló patája veri fel. Az Ősök napjára érkezők három napig részesei lehetnek egy olyan közösség életének, akik a hagyományok éltetésére tették fel az életüket. Ezeken a napokon eleink öltözetét és szokásait veszik magukra. Kézművesek, lovas és gyalogos harcosok, csikósok, táltosok, énekmondók, gyermekeiket terelgető családok között vegyülhet el a látogató. Ezt az érzést a bugaci pusztáról hazavisszük hétköznapjainkba. Szükség is van rá.