5700 éves „rágógumi” írta le egy kőkori nő külsejét

A nyírfakátrány-maradványból kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy egy sötét hajú és bőrű, kék szemű nő rágta, azt azonban a dán kutatók sem tudják, miért.

Ahol a történelem kezdődött – Sanliurfa nem csak a civilizációk, de az ábrahámi vallások bölcsője is

Sanliurfában építhették az emberiség első templomát, amely átírta a civilizáció bölcsőjének elméletét. És itt vetették tűzbe Ábrahámot, és állta ki próbáit Jób.

Késő kőkori leletek bizonyítják, hogy ezer évvel korábban népesült be Ciprus

Egy ciprusi késő kőkori település régészeti feltárásán talált leletek alátámasztják azt az új elméletet, hogy az emberek az eddig véltnél ezer évvel korábban népesítették be a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetét, Ciprust. A Ciprusi Egyetem, a Torontói Egyetem és a Cornell Egyetem szakemberei által az Aja Varvara-Aszprokremnoszban folytatott feltárásokon talált tárgyak, eszközök között a régészek rábukkantak az eddigi legkorábbi ciprusi teljes emberi alakábrázolásra. A szénizotópos vizsgálatok kimutatták, hogy a térségben már Kr.e. 8800-8600 között, a neolitikus kor kezdete vagy a késő kőkor vége körül éltek emberek, akkor, amikor a vadászó közösségek elkezdtek mezőgazdasággal foglalkozni az egész Közel-Keleten.