„A legújabb eredmények alapján arra is gondolhatunk, hogy a magyarok kisebb csoportja kelt csak útra, a többség keleten maradt”

A legutóbbi magyarországi tudományos konferenciák egyikén nézetkülönbség alakult ki a régészek és a nyelvészek közt abban a kérdésben, hogy mennyi ideig tarthatott a körülbelül 400-450, úgynevezett nyugati ótörök szó beépülése nyelvünkbe, és ezzel együtt mennyi ideig tarthatott a korai magyar törzsek vándorlása az Uráltól a Kárpát-medencéig. E kérdésről Klima László régész-nyelvésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézete Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének emeritus tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Szerinte nincsenek nyelvészeti ellenérvei annak, hogy a Nyugat-Szibériából útra kelt magyarok aránylag rövid idő alatt átvehették a török szavakat. Interjú.

Mit tudunk a székelyekről a tudomány mai állása szerint? - Klima László régész és nyelvész válaszol

A székelyek eredete, nyelve, rokonsága, illeszkedése a magyar néphez nem kevés vitára ad okot a tudományos világban éppúgy, mint a közvélekedésben. A történészek körében uralkodó többségi vélemény szerint a székelyek a volgai bolgárok egyik csoportjával, az eszkilekkel azonosak, és Árpád népének bejövetele előtt már a Kárpát-medencében éltek. Ezt a muszlim geográfiai irodalom egyik adatára és a magyar krónikás hagyományra alapozzák. Az utóbbi évtizedben archeogenetikai vizsgálatok is indultak Erdélyben és másutt a székelység eredetének tisztázására, s a tudományos közlemények nyilvánosságra hozatala után nyilván további viták lesznek e kérdésben. Addig is érdemes körbetekinteni: mit tudunk a székelyekről – ahogy mondani szokás – a tudomány mai állása szerint. Kérdéseinkre Dr. Klima László régész, nyelvész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudomány Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének tudományos főmunkatársa válaszol.