Tatár Sándor: Szökik a levegő...

                                                                            …végy szKAFandert!

Kántor Zsolt: Belemarkolni a zöld szőlőfürtbe

In memoriam Kántor Zsolt (1958-2023) - A héten elhunyt költőre emlékezve 

Petőcz András: Ezt mostan, itten

In memoriam Kálmán C. György (1954-2021)

Sose nő be a szíve lágya (Öt éve hunyt el Fodor Ákos költő)

"Szerves életbe merülten / sebeztem és sebesültem. / Mindezeken túlvagyok. / El- és megbocsássatok” – lehettek volna akár ezek az éppen ma öt éve, 70 éves korában elhunyt haiku nagymesternek az utolsó szavai, de Fodor Ákos közvetlenül a halála előtt már nem mondott semmit. Jólesően megsörözött, cigarettára gyújtott, majd elindult. Befelé.

Együtt nyerik a hajrát – In memoriam Tandori Dezső és Tandori Ágnes

Egy nappal múlt egy éve, hogy nincs Tandori Dezső. A tandoridezsőség jelenségnek legalábbis vége lett, nincs hangja már, mert ahogy Az Éj felé című kötet egyik versében írja, „Valami más, / valami több nem kezdődik, ahol / a hang-próba véget ér céltalan”. Ami maradt belőle mégis, emlékezeten és betűkupacokon túl, élőn és tapinthatón, azt idén január 1-jén Tandori Ágnes vitte magával. A közös földbe, ahová a két T már jó ideje együtt készült…

In memoriam Csoóri Sándor

In memoriam Kertész Imre

Életének 87. évében elhunyt Kertész Imre Kossuth-díjas író, hazánk egyetlen Nobel-díjas szerzője. A világhírű szerzőt csütörtökön hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál. Kertész évtizedek óta hosszas betegségben szenvedett, de súlyos fájdalmai ellenére – az utolsó időkben is – több ízben megjelent a nyilvánosság előtt.