"Ha zenélek, nem a szörny-arcomat látják"
Kei Otake, aki egy ritka genetikai betegséggel született, korán szembesült azzal, hogy az emberek a külsőségek alapján pillanatok alatt ítélkeznek, és egy olyan kategóriába, skatulyába rakják a másikat, ahonnan szinte lehetetlen kitörni. Aki pedig ilyen mértékben hordja az arcán a másságát, kiváltképp ki van téve az efféle kegyetlen ítélkezésnek. Kei Otake azonban arra is rájött, hogy a zene csodákra is képes, mégha ezek a csodák illékonyak, és csak a pillanatoknak szólnak. Ám ezek a pillanatok is képesek reménnyel feltölteni azt a szívet, ami pontosan olyan, mint bárki másé, csak épp egy különös fejben végződő testbe zárta a sors.
