Igman fagyos éjszakái

Bosznia bércei történelmi teljesítmények tanúi voltak a 20. században. Tito partizánjai és az 1984-es téli olimpia szereplői is emlékezetes menetelésekkel írták be magukat a történelembe ezeken a nyugat-balkáni hegycsúcsokon. A Monarchia vészterhes korszakát idézi Ferenc Ferdinánd neve, a trónörökös az Igman hegység lábánál szállt meg, mielőtt autójával a Latin híd felé hajtatott volna, ahol Gavrilo Princip szerb nacionalista diák kioltotta az életét, világháborúhoz vezető etnikai feszültségeket szabadítva el. Az ország kivételes európai értékei közül nyilvánvalók a természetiek, amelyek egyelőre inkább lehetőségek, mint kiaknázott erőforrások. Szarajevói riportunk befejező része.

Bod Péter: Kinek jut még eszébe Ferenc Ferdinánd?

Az első lövés

Azt hihetnénk visszatekintve, a Kennedy-gyilkosság 20. század sorsfordító merénylete. Pedig nem: az a lövés, amely az osztrák trónörökös és felesége elleni merényletkor dördült el az I. világháború épp 100 évvel ezelőtti kirobbanásához vezetett. A világégés 15 millió áldozatot követelt. Gerő András egyetemi tanárt, a Habsburg Történeti Intézet igazgatóját kérdeztük, mivel a könyvhétre rukkoltak elő a "Merénylettől a hadüzenetig" című vaskos kötettel, amely az utolsó békehónapról szól. 

Principről vitáznak Bosznia népei

Szarajevóban a boszniai szerbek, illetve a belgrádi kormány képviselői nélkül emlékeznek a Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd száz évvel ezelőtti meggyilkolására. A délszláv népek történelemszemlélete, még ha évtizedeken keresztül egy államban éltek is, nagyban különbözik egymástól.