Latin-amerikai anziksz

Ferenc pápa „szülőföldjén” tett látogatása, de már azt megelőző megnyilatkozásai is szinte kivétel nélkül azt mutatják, hogy a katolikus egyházfő a legkiszolgáltatottabb, a legnagyobb nyomorúságban élők társaságát keresi, legtöbbször hozzájuk szól és az ő keserűségüket, szegénységüket akarja enyhíteni együttérző szavaival. Az ezen a szegénységgel küzdő kontinensen eltöltött lelkipásztorkodás évtizedeinek hatása nyilvánul meg a Szentatya - világnézeti hovatartozástól függetlenül - példaadó, a jobb, a gazdagabb körülmények között élők lelkiismeretét felébreszteni szándékozó magatartásában. S talán nem járunk messze a valóságtól, ha a pápa gondolkodásmódjában felfedezzük annak az egyedülálló kezdeményezésnek az emléket, amely ugyancsak ezen a kontinensen, a 70-es-80-as években született meg és a „felszabadítási teológia” néven vált ismertté.