„Remélem, hogy a jelenlegi Nemzeti alaptanterv nagyon gyorsan a múlt szemétdombjára kerül”

Hová tűnt a szabad játék és az autonómia a magyar iskolákból? Miért és mikor veszett el a bátorság a pedagógusokból? Miben más az oktatás egy állami és egy alternatív iskolában? Veszít a felnőtt a tekintélyéből, ha partnerként kezeli a gyereket? Erről mondott véleményt Trencsényi László, Tóth Bence, Rácz Dominika és Fischer Judit. A CEU-n tartott kerekasztal-beszélgetésen világossá téve azt is, hogy az, hogy egy iskolában szabadság van nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok. 

Tilos a gyerekek tárgyiasítása, nyilvános állásfoglalást vár az ombudsmantól a Gyermekjogi Civil Koalíció

A gyermek nem eszköz – többek között erre hívta fel a figyelmet nyilatkozatában a Gyermekjogi Civil Koalíció, és egyben kérte az ombudsmant, foglaljon állást a Fidesz kampányvideójáról, amelyben egy kislány apját fejbelövik a fronton. 

Masni mint nevelőeszköz

Nem veszélyeztette a gyerek testi épségét az ügyészség szerint az a kaskantyúi óvónő, aki azzal próbált meg fegyelmezni egy rosszalkodó gyereket, hogy gúzsba kötötte a kezét. Az ügyben nem indul büntetőeljárás, a szakmai szervezetek ugyanakkor figyelmeztetnek: ilyen cselekedet elfogadhatatlan egy óvodapedagógus részéről.

A gyerekjog ma rendszeridegen elem

Miközben szinte nap mint nap történnek jogsértések, a gyermekek jogai sem a köznevelési törvényben, sem a nemzeti alaptantervben, de még a pedagógusképzésben sem jelennek meg - hazánkban ma bárki lehet úgy tanár, hogy nincs tisztában az iskolai gyerekjogokkal. A hibás értelmezések félreértésekhez és ahhoz vezet, hogy a gyerekjogok - amelyekről a diákok gyakran iskolás éveik végéig szinte nem is hallanak - nem érvényesülnek megfelelően a közoktatásban.