Halk győzelmek

„Azt mondták, hogy három hetem van vissza. Az orvos olyan egyszerűen mondta, mintha ez természetes lenne. A szavak ott maradtak a levegőben, és én nem tudtam mit kezdeni velük.” Néhány nap alatt az egekben szárnyaló sporteredményekből szinte nullás laborértéksor, pár hét alatt a kézilabda pálya nyüzsgéséből a steril box néma csendje, egy év alatt pedig a bírói sípszóból a remény harangjának csengése lett. 

Bolovits Bodza kiemeli, mennyire fontos volt, hogy a hospice házban átlagos gyerekként, emberként kezelték őt. Hogy saját magára is így nézett, és hogy szerinte más beteghez is mint teljes emberhez kell fordulni
  • Reflektor
  • Visszhang
  • Szép Szó
  • Vélemény
  • Népszava-videó
  • Belföld - Archív
  • Gazdaság - Archív
  • Külföld - Archív
  • Kultúra - Archív
  • Fotógaléria - Archív
  • Nyitott mondat - Archív
  • Sport - Archív
  • Mozaik - Archív
  • Napi Visszhang - Archív