Az ügyfelek szerint azonban nem módosíthatták volna egyoldalúan a szerződéseket, ezért bírósághoz fordultak. Egyikük már jogerősen nyert, másikuk a Kúria döntésére vár. Mindez azonban csak a jegyhegy csúcsa.
P. úr és a húga, Gy.-né, 2005-2006-ban befektetéssel kombinált életbiztosítást kötöttek az ING Biztosítónál. Ebből a kisebb összeg az életbiztosítás volt, a nagyobb részt befektetésre szánták. Döntésüket főleg a befektetési lehetőség, valamint az adómentesség lehetősége motiválta. Az ING Biztosító Zrt.-t nagy múltú, hiteles társaságnak gondolták.
Háromszázszoros költségnövekedés
2008 tavaszáig a testvérek nem nézték meg, hogyan kamatozik a pénzük. Ám akkor nagy meglepetés érte őket. Körülbelül 35 százalék vesztességük keletkezett. Ekkor P.úr úgy döntött, hogy maga fogja kezelni a pénzüket. Erre a szerződés értelmében lehetősége volt. Az Amerikából hazatelepült férfi kifejlesztett egy szisztémát, melynek eredményeképpen 2009. január 1. és 2010. november 4. között évi 60-62 százalékos átlaghozamot ért el.
2009 áprilisában újabb nem kellemes meglepetés érte őket. Az ING egyoldalúan megemelte a tranzakciós (átváltási) költséget, holott erre a szerződés értelmében nem volt lehetősége. 11,8 euróról 30-ra emelkedett az az összeg, amelyet egyik befektetési alapból a másikba történő pénzáthelyezés esetében fizetni kellett. Ez mintegy 270 százalékos emelést jelentett a szerződésben foglalthoz képest. Ezt - bár nem értettek egyet vele - elfogadták.
Újabb fordulat: 2010-ben, P. úr szerződéskötésének évfordulóján, az ING ismét változtatott a feltételeken. Már nem fix összeget vont a tranzakciók után, hanem az áthelyezett pénzek 0,5 százalékát számolta fel. Ez 450 000 euró esetében az eredeti 11,8 euróval szemben 208-szoros emelést jelentett. Ekkor a testvérpár úgy döntött, hogy P. úr pénzét átteszik a húga számlájára, amit még nem érintett a változás, mert az ő szerződésének évfordulója később volt.
Amikor már Gy.-né számláján is megemelték a tranzakciós díjat - a kettejük 735 ezer eurója után a szerződésben szereplő 11,8 euróhoz képest 330-szoros lett a költség - elege lett a testvérpárnak. Pert indítottak az ING-vel szemben. A per tárgya: a szerződés szerinti feltételek egyoldalú megváltoztatása nem volt jogszerű. A pert azóta Gy.-né másodfokon is megnyerte, mi több, az ING felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította.
Furcsa változtatás
Érdemes néhány gondolatot kiemelni a Fővárosi Ítélőtábla indoklásából. Eszerint "...a díjmaximálás eltörlése olyan általános szerződési feltételnek minősül, amely csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - külön figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta." A bíróság megállapította, hogy Gy.-né biztosítási feltételei sem az átváltásról rendelkező pontban, sem egyéb rendelkezései között nem rendelkezik az általános szerződési feltételek, különösen nem az eszközalapok átváltásának költségei egyoldalú megváltoztatásának lehetőségéről.
"A Ptk. szerint egyébként a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha ezen szabály alkalmazásával nem állapítható meg a szerződés tartalma egyértelműen, akkor a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Mindebből pedig az következik, hogy az alperes a díjak és költségek tekintetében sem volt jogosult egyoldalúan módosítani a szerződés tartalmát, ezért a módosításra csupán konszenzussal, egyezség útján vagy bírósági úton kerülhetett volna sor."
P. úr pere még nem zárult le. A Kúria döntésére várnak.Az ING, valószínűleg Gy.né esetéből tanulva, 2012 április 10-én értesítette összes ügyfelét, hogy 2012. július 1-jei dátummal, a szerződéseket egyoldalúan módosíthatóvá változtatja. Tette mindezt annak ismeretében, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2012. február 28-i határozatában utasította a biztosítót az egyoldalú szerződésmódosítás szabályainak a betartására.
Spekulánsnak tartják az ügyfeleket
Dr. Zelles Zoltán ügyvéd szerint, ha az általa megnyert per és a Kúria állásfoglalása alapján az ING érintett ügyfelei bíróságra mennek, az bizony alapjaiban ingathatja meg a biztosítót.De lássuk, mit mond az ING illetékese. Borza Gábor vezérigazgató-helyettes arra hivatkozik, hogy az ING alapvetően életbiztosító, és amikor ezeket a "termékeket" megtervezték és elindították, nehéz volt kitalálni, hogy az ügyfelek hogyan fogják használni.
Tehát nem számoltak azzal, hogy lesznek olyanok, akik akár több száz tranzakciót fognak egy évben végrehajtani. Arra sem számítottak, hogy lesznek olyan ügyfelek is, akiknek nem az átlagos másfél millió forintos, hanem nagyobb összegű befektetésük lesz. A biztosító mentségére azt hozza fel, hogy akinek kevesebb a befektetett pénze és nem mozgatja azt, azt nem érinti a 300-szoros váltási költség.
Ami igaz is, de a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy akiknek az átlagosnál 100-szor több volt a befektetése, mint P. úréknak, azoknak az ING 100-szor több kezelési költséget számolt fel. A biztosító a testvérpárt egyszerű spekulánsnak tartja. Sajnos arra a kérdésre nem kaptunk választ, hogy ha a cégnek nem éri meg, akkor miért fogadtak be nagyobb összegű befektetéseket? Miért nem szerepel a szerződésben is a befektethető összeg nagysága? Ellentmondásnak látszik, hogy az induláskor a termék reklámjában olyan hozamot ígértek, amelyből nagy összegű gyarapodást remélhettek az ügyfelek.
Hiányos a megállapodás
A vezérigazgató-helyettes szerint nem is volt szükség arra, hogy maximálják a befektetési összeget. Azt mondja, nem vagyunk mi Amerika, ahol pert lehetett azzal nyerni, hogy a macska azért sült meg a mikrohullámú sütőben, mert ennek tiltása nem szerepelt a használati utasításban. Borza úr arra is hivatkozik, hogy - bár a bíróság ítélete szerint az ilyen úgynevezett unit-linked biztosításhoz kapcsolódó eszközalapok közötti átváltási költségnek az ING Biztosító általi 2010-es módosítása nem volt jogszerű - az ítélet nem azt mondta ki, hogy az ING Biztosító bárkinek kárt okozott volna, sem azt, hogy bárki kárára módosított a díjain.
Ez nem is lenne indokolt, hiszen az érintett díjmódosítások kedveztek az érintett unit-linked "termékeket" rendeltetésszerűen használó ügyfeleknek.A módosítás így kizárólag azt a szűk kört érintette hátrányosan, amelynek tagjai ezt a biztosítási "terméket" nem rendeltetésszerűen használták, és napi szinten spekuláltak az alapokkal. Arra sajnos nem kaptunk választ, hogy mit jelent a rendeltetésszerű használat, és hogy ez hol szerepel a szerződésben. Ugyanis nem szerepel.
Sejthető az újabb per
Lássuk, mi a válasz a bíróság által kifogásolt egyoldalú szerződésmódosításra? Borza úr azt mondja, mindenkit levélben értesítettek a változásról. Bár elismeri, hogy ettől még egyoldalú a módosítás, de a testvérpáron és még egy ügyfélen kívül más még nem emelt kifogást.
Egyébként is kivitelezhetetlen 150 ezer példányban kiküldeni új szerződést, mert 104 ezer példány úgysem jött volna vissza, ugyanis a befektetők többsége nem foglalkozik a 10 évre lekötött pénzével. Egyrészt, mert nem is értik a bonyolult pénzügyi nyelvezetet, másrészt őket csak a végeredmény érdekli.
Hogy a nyertes per milyen következményekkel jár, ha az ügyfelek tudomására jut, attól sem tart a cég. Kártérítést pedig csak annyit fizetnek majd a szóban forgó testvérpárnak, amennyit a bíróság megítél. A pontos összeg ugyanis már egy másik per tárgya.
Itt lenne a cikk vége, ám P. úr szerint az egyoldalú, törvénytelen szerződésmódosítás csak a jéghegy csúcsa. P. úr kizárólag a cég honlapján szereplő adatokból kiindulva érdekes jelenségekre figyelt fel. Állítása szerint
- az ING a tényleges hozamokat és a honlapon szereplő hozamszámlálást manipulálja
- az ING a vesztes alapokat eltünteti, majd újraindítja 20 százalékos hozam ígéretével, ami a valóságban esetleg 2 százalék
- az alapokba ki-be pakolgatják az ING pénzét, attól függően, hogy azok milyen eredményt tudnak felmutatni. Nyereség esetén azonban csak az ING jár jól.
Az ING ezeket az állításokat határozottan cáfolja. Sejthető, hogy igazságot ezekről is majd a bíróság mondja ki.
Lesújtó idézet egy fórumból
"Egy biztosítónál dolgozom (úgy néz ki még 2-3 hétig), s a bemutatásra kerülő unit-linked biztosítás az egyik slágertermékünk; ha életet kötünk, 10-ből 8-szor ilyent kötünk. Ennek a költsége durván -16 és -20 százalék között lesz. Tehát minden 100 forintunkból marad 82 forintunk, ennek a dolga lesz először kitermelni a költségeket, majd még némi hozamot is produkálni. Mindez azt jelenti, hogy az első két évben ahhoz, hogy mondjuk 7 százalék hozamot érjünk el, egy év alatt összesen 30,48 százalékot kell elérnie a befektetési alapnak.
Magyarországon a bankok és biztosítók mára már centralizáltak, vidéken csak és kizárólag az értékesítés létezik. Ezért minden (ami nem Budapest) kirendeltségen a biztosítók egyéni vállalkozókkal dolgoztatnak. Kis szorgos katonákkal, akik a biztosítónak hajtják a pénzt, s cserébe némi morzsát dob érte a cég. Ebből kifolyólag rengeteg olyan ember van az országban, aki biztosítási vagy pénzügyi tanácsadó.
Egy a cél: jövedelem. Ehhez pedig az kell, hogy értékesítsenek. Tehát a szent cél: eladni. Rátukmálni az emberekre a "jobbnál" "jobb" termékeket, amikkel többnyire csak jól beszív az ügyfél. Ez alól van kivétel is, de többségében nem éri meg az ügyfélnek a történet.
Miért tudják ezt megtenni? Mert az országban rengeteg sok pénzügyileg tudatlan ember él. Ezek aztán az egy-másfél órás jól felépített tanácsadói beszélgetés után nem kérdezik meg, hogy "tessék mondani, és ennek a konstrukciónak milyen költségei vannak?". Sőt, mondok még durvábbat: még sok tanácsadó sem tudja, hogy milyen iszonyú költségei vannak annak, amit ő árul.
Merthogy ki lehet tanácsadó? Bárki akinek érettségije van és kiváltja az egyéni vállalkozói engedélyt. Nem kell diploma, nem kell semmi, csak kapcsolati tőke. Sőt, én a tapasztalataim alapján azt mondom, hogy annál jobb, hogyha egy tanácsadó még csak nem is ért hozzá, mert akkor ő saját maga is elhiszi, hogy hű ez a termék aztán de jó és ez oldja majd meg Józsi bácsi nyugdíjprogramját. Én pénzügyesként meg jobban átlátom, miről szól a történet, s nem habos torta."
A unit-linked lényege
A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások a vegyes életbiztosítások által nyújtott szolgáltatásokat (kifizetés halálesetkor vagy tartam végén) ötvözik a befektetési alapok által kínált befektetési lehetőségekkel. A konstrukció lényege, hogy a szerződő által befizetett díjakat a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott befektetési alapokhoz hasonlító eszközalapokba fektetik, így a lejáratkori - vagy haláleseti - kifizetés mértékét elsősorban ezen alapok hozama határozza meg.
Mínusz nulla hozam
Jó lenne, ha a biztosítók termékfejlesztői nem az adóelőnyök kijátszása érdekében, hanem az állam kiszorító hatásával szembeszállva dobnának a piacra új termékeket - emelte ki egy előadásában Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, drágák-e Magyarországon a biztosítások, azt mondta: az elmúlt tíz évben a nem-élet ág általános költségei emelkedtek, a szolgáltatáshányad pedig csökkent.
Nemzetközi összevetésben is a magasabb költséghányaddal, és az alacsonyabb szolgáltatáshányaddal rendelkező országok között foglalunk helyet. A közvetítői szabályozás témakörében úgy fogalmazott: a közvetítők egy része élethivatásszerűen nem elkötelezett ezen munka iránt, ebből a körből ki kell tudnunk törni.
A unit-linked és vegyes életbiztosításokkal kapcsolatban elmondta: elgondolkodtató, hogy ezek hozama historikusan mínusz nulla. Ilyen körülmények között én a tisztán kockázati életbiztosítást választanám, és ehhez választanék egy másfajta megtakarítást ügyfélként - mondta Szász Károly.
Információink szerint ugyanakkor egyes biztosítók a sajtótájékoztatóikon 10 százalék feletti hozamelvárásról számolnak be, valószínűleg a magyar állampapírokhoz igazodva. Nem véletlen, hogy a befektetésnek minősülő életbiztosításoknál ma már követelmény a tőke védelme, és a mögöttes alap hozamából való minél magasabb részesedés.