Bulgária;NATO;Rumen Radev;

A hajóit ért támadás ellenére Bulgária nem akarja a kölcsönös védelemről szóló NATO-szabályok alkalmazását

Rumen Radev azzal indokolt, hogy a felségvizeiken jóval súlyosabb támadások is történnek.

A hajóit ért támadás ellenére Bulgária nem akarja a kölcsönös védelemről szóló NATO-szabályok alkalmazását - közölte kedden Rumen Radev bolgár miniszterelnök, akit a helyi közszolgálati televízió idézett.

Dróntámadás ért kedd hajnalban két bolgár hajót az ország kizárólagos gazdasági övezetében, a Fekete-tengeren. Az egyik elsüllyedt, legénysége eltűnt - egyelőre hiába keresik őket -, a másik hajó pedig megrongálódott. Rumen Radev szerint azonban nincs ok arra, hogy kérjék a NATO-alapszerződés kollektív védelemre vonatkozó 4. vagy 5. cikkének alkalmazását. „Ezek az incidensek a partjainktól mintegy 130 kilométerre történtek, kizárólagos gazdasági övezetünkben, de még semleges területen. Felségvizeinken ennél jóval súlyosabb támadások történnek” - indokolt.

Az Észak-atlanti Szerződés 4. és 5. cikke szabályozza a szövetség kollektív védelmének rendjét, és irányadó a NATO-tagállamok intézkedéseire vonatkozóan abban az esetben, ha valamelyiküket támadás éri. Ezek szerint egy NATO-tagállamot érő támadást a szövetség valamennyi tagja elleni támadásnak tekintenek. Viszont a dokumentum nem határozza meg, hogy pontosan mit tekinthet a NATO támadásnak vagy fenyegetésnek, ezért konzultációs mechanizmust hoztak létre a válaszlépések kidolgozására.

Az egyik hajó, a togói zászló alatt közlekedő Alfa Watan súlyos szerkezeti károkat szenvedett, azonnal elsüllyedt, legénysége pedig eltűnt. Folyik a kutatás a matrózok után helikopterek és repülőgépek segítségével. A palaui zászló alatt közlekedő második hajó, az Able fedélzetén a támadás hatására tűz keletkezett, a hajó 18 fős legénységét - tizenegy török és hét indiai állampolgárt - pedig egy bolgár hajó kimentette. Két matróz súlyos sebesülésekkel a várnai kórházba került - derült ki a helyi hatóságok beszámolóiból. A bolgár hatóságok vizsgálják a drónok eredetét.

A szövetségi ügyészség szerint a BND egykori elnöke éveken át titkos iratokat kaphatott volt irodavezetőjétől, majd azokat magántevékenysége során is felhasználhatta. August Hanning ellen egyebek mellett hazaárulás kísérlete és idegen szolgálat javára végzett ügynöki tevékenység gyanújával nyomoznak.