Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter péntek reggeli Facebook-bejegyzése szerint Vszevolod Csencov ukrán miniszterelnök-helyettes személyesen tájékoztatta őt arról, hogy az ukrán parlament elé kerül a nemzeti kisebbségek oktatási jogait érintő törvényjavaslat.
A tervezet elfogadása megerősítheti a magyar anyanyelvi oktatás és az oktatási intézményhálózat jogi garanciáit. A törvényjavaslatról az ukrán parlament dönt várhatóan még októberben – írta bejegyzésében Orbán Anita.
„Üdvözöljük ezt a lépést, amelyet az elmúlt hetekben folytatott kétoldalú magyar–ukrán szakmai egyeztetések és a kárpátaljai magyar közösség képviselőivel folytatott konzultációk előztek meg. Magyarország továbbra is a párbeszédben és a kárpátaljai magyar közösség mindennapjaiban is érzékelhető eredményekben érdekelt”
– fűzte hozzá a külügyminiszter, megköszönve valamennyi magyar és ukrán szakembernek az elmúlt hetek konstruktív, előremutató és hozzáértő munkáját.
„Örülünk, hogy néhány hónap alatt több és valódi eredményt értünk el a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megerősítése kapcsán, mint az Orbán-kormány 10 év alatt” – írta Orbán Anita.
A fejleményt egy Facebook-bejegyzésben Magyar Péter miniszterelnök is üdvözölte.
Hatalmas külpolitikai siker lett a megállapodásából Ukrajnával, Orbán Viktort három éve a kárpátaljai magyarok is hiába kérték, hogy egy hasonlót hagyjon jóváA Kárpáti Igaz Szó jelentése szerint a kijevi kormány már korábban jelezte, hogy törvénymódosítást készít elő, amely a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szolgáló cselekvési terv oktatási intézkedéseinek végrehajtásáról s a Verhovna Rada honlapján csütörtökön meg is jelent a szóban forgó, „az őshonos népek és nemzeti kisebbségek oktatási jogainak biztosításáról” szóló, 16 119-es számú törvénytervezet.
A törvénytervezet tartalma
Az Unian ukrán hírügynökség ismertetése szerint a benyújtott törvényjavaslat leírása rögzíti, hogy továbbra is az ukrán marad az oktatás elsődleges nyelve; ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol nemzetiségi nyelven folyik az oktatás (osztályok vagy csoportok szintjén), biztosított az adott nyelv használatának joga.
A javaslat kidolgozói hangsúlyozták, hogy ez a rendelkezés kizárólag az Európai Unió tagállamainak hivatalos nyelveire vonatkozik.
A törvényjavaslat emellett javasolja a „nemzetiségi intézményi státusszal rendelkező középfokú oktatási intézmény” fogalmának bevezetését.
Ezt a státuszt azok az iskolák kaphatják meg, ahol a tanulók több mint 50%-a nemzetiségi nyelven részesül oktatásban. Az ilyen iskolák számára lehetővé válna a tanterv módosítása – különösen a kultúra megőrzése, valamint a nemzeti hagyományok, jelképek és szokások ápolása és alkalmazása érdekében.
Továbbá a hivatalos oktatási dokumentumok az ukrán mellett nemzetiségi nyelven is kiállíthatók lennének, amennyiben a tanuló szülei ezt kérelmezik.
A törvényjavaslat emellett felhatalmazná a szülőket, hogy kezdeményezzék az ukrán nyelven oktatott tantárgyak körének bővítését. Ehhez az érintett osztály vagy csoport tanulói szüleinek legalább kétharmadától származó írásos kérelemre, valamint az iskolavezetés döntésére lenne szükség.
Diszkrét tárgyalások
Az Evropejszka Pravda ukrán hírportál csütörtökön azt írta, úgy tűnik, a rendezés szakaszába lépett az ukrán–magyar viszony elmúlt hetekben kiéleződött válsága. E szerint Kijev és Budapest diszkrét megállapodást kötött azokról a lépésekről, amelyek egyszerre hivatottak figyelembe venni Ukrajna, a kárpátaljai magyar kisebbség, a magyar kormány és az Európai Unió érdekeit.
A portál szerint a terv konkrét lépések kölcsönös vállalásán alapul. Az ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekkel egyeztetett módosításáért cserébe Magyarországnak fel kell hagynia az ukrán európai uniós csatlakozási tárgyalások 2. és 3. témacsoportjának (klaszter) blokkolásával.
A végső döntés október 13-án várható, a tervek szerint pedig az év végéig az összes tárgyalási klasztert megnyitják.
Sándor Fegyir szerint még idén sor kerülhet egy csúcstalálkozóra
Ukrajna budapesti nagykövete csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az ukrán–magyar viszony „felgyorsult állapotba került”. Az InfoRádiónak adott interjújában Sándor Fegyir azt mondta, hogy
a kárpátaljai magyar kisebbségek jogainak helyreállítása kérdésben véget ért a két ország közötti szakértői egyeztetés, és minden olyan kérdésben sikerült megállapodásra jutni, amiben nézeteltérés volt.
Szavai szerint ez ügyben a pontos jegyzőkönyvek elkészítése és kölcsönös jóváhagyása van még hátra.
„Októberben, ha történnek érdekes dolgok, majd emlékezzen vissza erre a beszélgetésünkre. Ukrajna ajándékot fog adni a forradalom évfordulója előtt Magyarország számára.”
Az InfoRádiónak arra a kérdésére, hogy lesz-e Magyar Péter–Volodimir Zelenszkij-találkozó, Sándor Fegyir azt felelte, egyértelmű. „Abban bízom, hogy minél hamarabb megörvendeztetjük egy ilyen hírrel önöket.” Az előkészületek zajlanak, mondta, és azt gondolja, hogy ez még az idén megtörténhet.
A kapcsolatok legutóbbi válsága
Az Evropejszka Pravda felidézi, hogy a válságos ukrán–magyar viszony legutóbb azután éleződött ki, hogy Magyarország, előzetes beleegyezése ellenére, nem vett részt az Ukrajna által kezdeményezett Kárpáti Nyolcak regionális együttműködés szeptember 18-i csúcstalálkozóján. Az ügy kapcsán Magyar Péter miniszterelnök azzal vádolta Ukrajnát, hogy olyan lépéseket tett, amelyeket nem egyeztetett a magyar kormánnyal. Ezzel párhuzamosan az ukrán Naftohaz és a Mol megállapodást kötött olajtároló létesítmények építéséről, a projektet azonban Magyar Péter elutasította, arra hivatkozva, hogy azt a magyar kormány részvétele nélkül kötötték meg.
Ha nincs terv, Magyarországra dőlhet a külpolitikai valóság„Magyar (Péter) ukránellenes retorikája a parlamentben is elhangzott, válaszul Orbán Viktor pártjának kritikájára”, miszerint túlzottan Ukrajna-barát politikát folytat. „Kijev nem válaszolt hasonló módon.
Budapest viszont alig néhány napon belül keresni kezdte a párbeszéd helyreállításának módjait.
A magyar hatóságok számára ugyanis – mind belpolitikai, mind a többi európai fővárossal ápolt kapcsolatok tekintetében – egyre elfogadhatatlanabbá váltak Ukrajna EU-s csatlakozási útjának blokkolásával járó következmények” – írta az Evropejszka Pravda.
