Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvényellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria egy hírportál munkatársával kapcsolatos, sajtószabadságot sértő döntését – közölte kedden az Ab. A testület honlapján közzétett határozat szerint az alkotmányjogi panasszal élő indítványozó egy internetes hírportál munkatársaként 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében kirgiz állampolgárnak adta ki magát, melynek során Magyarország déli államhatáránál csatlakozott az országba érkező menekültekhez. A menekültszerep vállalása mellett azért döntött, mert ebben az időszakban az újságírók nem kaptak lehetőséget a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól arra, hogy belépjenek harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló intézményekbe, és onnan tudósítsanak.
Nyilas Gergelyről az Index volt újságírójáról van szó, aki a menekültválság idején a déli határon kialakított menekülttáborokból akart tudósítani, amit csak a hatóságokat megtévesztve tudott megtenni. Az ügyében eljáró bíróságok nem mérlegelték a sajtószabadság alapjogának szempontjait. Nyilas, aki ma már a Telex munkatársa, 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében adta ki magát kirgiz állampolgárnak.
Az újságíró tevékenységét a hatóságok akkor úgy értékelték, hogy munkája során közokirat-hamisítást követett el, és a hatóságot is félrevezette, ami szintén vétség. Azt pedig vitatták, hogy ilyen cselekményekre alkalmazható lenne a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény egyik speciális szabálya. Az elsőfokú bíróság az újságírót megrovásban részesítette, melyet a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyott.
Elítélték az Index Röszkéről tudósító újságírójátAz Ab határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény IX. cikkének (1) és (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos szempontrendszer, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróságoknak értékelnie kell: az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára; ezen közérdekű információk más módon megszerezhetők voltak-e, és végül, hogy az elkövetett jogsértés, figyelemmel annak társadalmi hatására is, aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e. – Az eljáró bíróságok ezeket az alkotmányos szempontokat nem juttatták érvényre – írták a Kúria döntését megsemmisítő határozatban. Kiemelték, hogy kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése – a fenti szempontrendszer figyelembevételével –, hogy az indítványozó büntetőjogi felelőssége megállapítható-e az ügyben. Az ügy alkotmánybíró előadója Czine Ágnes volt, a határozathoz Handó Tünde különvéleményt fűzött.
