A hivatalos dokumentumok szerint Donald Trump nevében 6,5 és 31 millió dollár közötti értékben adtak el Microsoft-részvényeket, miközben 165 ezer és 400 ezer dollár között vásároltak is a vállalat papírjaiból. A júliusi adatok, amelyeket a törvény értelmében Trumpnak közzé kellett tennie, profitról is tanúskodnak - többek között az Elon Musk-féle SpaceX és más tech- illetve AI-érdekeltségű vállalati papírok részvényeladásaiból. A több mint ezer tranzakció között szerepeltek a chipgyártó Nvidia és a Palantir szoftvercég részvényeinek adásvételei is. Utóbbi csupán azért kelt feltűnést, mert az óriás az amerikai hadügyminisztérium és a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) egyik beszállítója.
A BBC megkereste a Fehér Ház szóvivőjét, aki nyomatékosította, hogy Trump részvény- és kötvényportfólióját független, külső felek kezelik. „Sem Trump elnöknek, sem családtagjainak nincs lehetőségük arra, hogy utasításokat adjanak, befolyásolják vagy bármilyen módon beleszóljanak abba, hogyan menedzselik a portfóliót, illetve mikor vásárolnak vagy adnak el befektetéseket – állította Davis Ingle.
Gyakorlatilag azt közölte, hogy itt nincs semmi látnivaló, nincs összeférhetetlenség.
A SpaceX júniusban vezette be részvényeit a Nasdaqon. Elon Muskkal Donald Trump a választási kampány idején baráti kapcsolatot ápolt, legalábbis a külső szemlélőnek így tűnhetett, amire magyarázattal szolgált, hogy Musk milliókat ölt az akkor még elnökjelölt Trump kampányába. Kapcsolatuk megromlott, amikor kormányzati szereppel bízta meg az elnök. Musk a büdzsé karcsúsításáért és a kormányzati munka hatékonyságáért volt felelős a DOGE-nak keresztelt minisztérium élén, és feltűnően önmozgóvá vált, Trump bevonása nélkül hozott döntéseket.
A Trump nevében több ezer dollár értékben vásárolt SpaceX-részvények a júliusi jelentős esést követően most 14 százalékkal magasabban állnak, talán ez is magyarázza az elnök ragaszkodását a papírokhoz. Mindezeken túl Tesla-részvényekben is utazik a Trump-cég, látnak fantáziát a jövő autójában.
A trumpi tőzsdei ügyletek épp egy olyan kritikus időszakban kerültek nyilvánosságra, amikor a techóriások – nem kis botránnyal a hátuk mögött – összefogtak és közösen álltak ki az AI-fejlesztések lelassításáért. Attól tartanak, hogy a nagybetűs AI 6-12 hónapon belül átveszi az internet feletti ellenőrzést. Sőt, a legvészjóslóbb forgatókönyvek szerint akár az emberiség létét is veszély fenyegetheti beláthatatlan fejlődési pályájuk következményeként.
S amikor Musk, Sam Altman (OpenAi) és az Anthropic mindkét vezetője teljes egyetértésben szólalnak fel a lassítás szükségességéről, akkor Trump arra hivatkozik ellenvéleményét kifejtve, hogy ha lassítanák az AI-fejlesztéseket, akkor Kína lekörözné az Egyesült Államokat ebben a kiélezett versenyben. Így fogalmazott: „Aki megnyeri az AI-versenyt, az mindent megnyer.”
Az ENSZ Közgyűlésén kedden a világ vezetői előtt is arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát „szuperintelligenciának” kell átnevezni, hogy ezzel is erősítse az amerikai dominanciát vagy annak imázsát. Határozottan ellenzi a kormányzati szabályozást és az új biztonsági korlátok bevezetését, s így az ENSZ-ben szembekerült például António Guterres ENSZ-főtitkárral (igaz, utóbbi mandátuma az idén lejár és már keresik az utódját). Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a maga közelmúltbeli Az Únió Helyzete (State of the Union) beszédében nem élezte az ellentéteket, inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy addig lehet elmenni a fejlesztésekben, ameddig azok az emberek, a humánum előrehaladását szolgálják.
Az elnök ma találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki háromnapos állami látogatásra érkezik Washingtonba.
Miközben Trump a mesterséges intelligencia átnevezésével is a versenyt élezi ki Kína és az USA között, addig a kormánya amolyan vészhelyzeti AI-forródrót létrehozását is javasolja Pekingnek. Így akarják kordában tartani a lehetséges kiberbiztonsági kockázatokat, illetve az irányíthatatlanná váló mesterséges intelligencia-rendszerek okozta incidenseket.
Az Egyesült Államokban azonban újabb kérdések vetődtek fel: a republikánus párt – vele az elnök is – támogatja a kongresszusi képviselők részvénykereskedésének betiltását célzó javaslatot (Stop Insider Trading Act), amely alól azonban Trump és az alelnök, JD Vance is kivételt képeznének. A Bloomberg elemzése szerint az elnök második hivatali ciklusának kezdete és június között több tőzsdei ügyletet hajtott végre, mint az amerikai törvényhozás összes tagja együttvéve.
Donald Trump legutóbbi vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy tavaly több mint 2,2 milliárd dollárt keresett üzleti érdekeltségeiből és befektetéseiből, ebből 1 milliárd dollár kriptovaluta-ügyletekből származó bevétele is volt. A szenátus gazdasági bizottságának megállapítása szerint Trump ezenfelül 15,5 millió dollárt is kereshetett olaj- és gázipari vállalatokba történt befektetésein, mivel az iráni háború miatt megemelkedtek az üzemanyagárak.
Ami a mostani szabályozást illeti: az elnök, az alelnök és a kongresszus tagjai jogszerűen kereskedhetnek részvényekkel, ugyanakkor a törvény szerint az ügyleteiket a tranzakciót követő 45 napon belül nyilvánosságra kell hozniuk.
A politikusok tőzsdézése azonban népszerűtlen a választók körében. Az Economist és a YouGov legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek mintegy 75 százaléka úgy véli, hogy a közhivatalokat betöltő, választott tisztségviselőket nem lenne szabad a börze parkettjére engedni - még képletesen sem.
