Magyar–ukrán diplomáciai viszályt szült az Ukrajnában múlt héten megalakult új regionális kezdeményezés. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 18-án jelentette be, hogy elindítják a Kárpáti Nyolcak (C8) regionális együttműködést, amely Ukrajnát, Romániát, Szerbiát, Lengyelországot, Szlovákiát, Ausztriát, Csehországot és Magyarországot, valamint az Európai Uniót fogja össze.
Az első csúcstalálkozón Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb elnök, Nicușor Dan román elnök, Christine Schwarz-Fuchs, az osztrák Szövetségi Tanács tagja, Marek Estok, a szlovák külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára és Jiří Drahoš cseh politikus képviselte országaikat, Magyarország részéről Ceglédi Ádám ideiglenes ukrajnai ügyvivő vett részt a találkozón. A fórumon elfogadott nyilatkozatot Ukrajna, Ausztria, Románia, Lengyelország, Szerbia és Szlovákia írta alá, Magyarország és Csehország nem csatlakozott a regionális kezdeményezéshez.
Kárpáti Nyolcak néven új regionális együttműködés indul Kijev kezdeményezéséreMagyarországon visszhangtalanul múlt el az esemény, az ukrán sajtó azonban a hétvégén arról írt, hogy Magyarország új kormánya demonstratívan megsértette Ukrajnát. E beszámolók szerint Magyar Péter „figyelmen kívül hagyta” az ukrán fél többszöri meghívását a Kárpáti Nyolcak első csúcstalálkozójára. Kijev csak a magyar miniszterelnök pécsi országjárását meghirdető Facebook-posztjából sejtette, hogy a két program fedi egymást, így Magyar Péter valószínűleg nem vesz részt az ukrajnai találkozón.
Sajtóbeszámolók szerint Kijev ráadásul arra is készült, hogy ezen a fórumon létrejöhet egy Zelenszkij–Magyar-csúcs, kétoldalú egyeztetés is.
Szerhij Szidorenko, az Ukrjinszka Pravda szerkesztője azt írta: „És nem csak az a probléma, hogy Magyar Péter magyar miniszterelnök Kijev ismételt meghívása ellenére sem vett részt ezen az eseményen. És nem csak az, hogy Budapest senkit sem küldött. Ami megdöbbentő, az az, hogy pontosan hogyan léptek kapcsolatba a magyar hatóságok Kijevvel a látogatás előkészítése során. És ez komoly kérdéseket vet fel a magyar kormány valódi indítékaival kapcsolatban.”
Ezek után kérdéseket küldtünk a miniszterelnöknek. Arról érdeklődtünk, mennyire igazak az ukrán sajtóbeszámolók, miért nem vett részt a regionális kezdeményezés alakuló ülésén, és mi a helyzet a Zelenszkijjel tervezett csúcstalálkozóval.
Válaszokat nem kaptunk, de aznap, hétfőn Magyar Péter a parlamentben is beszélt a Kárpáti Nyolcakról. A miniszterelnök, bár elismerte, hogy meghívták az alakuló ülésre, leszögezte: Magyarország jó okkal nem csatlakozott az együttműködéshez, Zelenszkij magyar hozzájárulás nélkül jelentette be tagságunkat. Magyar Péter ugyanekkor szögezte le, hogy a Mol is a kormány beleegyezése nélkül tárgyalt az ukrán Naftohazzal magyarországi kőolajtárolók létesítéséről, ezért ezt a döntést nem fogadják el; míg Tisza-kormány van, addig Magyarországon nem lesz ukrán olajtározó.
Magyar Péter leszögezte, amíg Tisza-kormány van, nem épül ukrán kőolajtárolóA miniszterelnök ugyancsak hétfőn a Telex témában íródott cikke és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter X-en közzétett esti posztja alá közvetlenül is kommentet fűzött. A kijevi diplomácia vezetője azt írta: „Amit az utóbbi időben Budapestről hallunk, értetlenséggel tölt el bennünket. Úgy tűnik, hogy bár Orbán Viktor távozott, az akadályozásra és elszigetelődésre épülő politikája továbbra is virágzik.” Állítása szerint a gazdasági, biztonsági, energetikai regionális együttműködést célzó kezdeményezés Magyarország általi kategorikus elutasításának okai továbbra sem ismertek. „Ukrajna kész és nyitott a Magyarországgal való kölcsönösen előnyös, pragmatikus és kölcsönös tiszteleten alapuló kétoldalú együttműködés fejlesztésére”, tette hozzá Szibiha.
Magyar Péter a Facebookon, a Telex cikke alatt kommentben Szibiha szavaira reagálva azt írta. „Egy országról azt állítani, hogy tagja egy nemzetközi együttműködésnek (Kárpáti Nyolcak), anélkül, hogy az adott országgal tárgyaltak volna, vagy az adott ország hozzájárult volna ehhez, nem elfogadható semmilyen szempontból. Arról, hogy Magyarországon milyen nemzetközi energetikai beruházások valósulnak meg, szintén nem lehet az adott ország nélkül egyeztetni” – írta a magyar kormányfő.
Az X-en az ukrán külügyminiszter bejegyzéséhez a következőt fűzte hozzá Magyar:
„Segítek. Teljesen elfogadhatatlan olyat állítani, hogy egy szuverén ország tagja egy nemzetközi együttműködésnek (Kárpáti Nyolcak) az érintett ország előzetes megkérdezése vagy beleegyezése nélkül. Csak hogy mondjak egy példát: Létrehozok egy focicsapatot a szomszéd faluban. Nem ismerjük egymást, de te is benne leszel, és neked kell hoznod a labdát.”
Ezek után kedden újra kérdéseket küldtünk a miniszterelnöknek, a Miniszterelnökségnek és a Külügyminisztériumnak. A miniszterelnöktől arról érdeklődtünk, miért nem fogadta el a meghívást, mi a kifogása Magyarországnak ezzel az új regionális kezdeményezéssel.
Megkérdeztük azt is mind a miniszterelnöktől, mind a Külügyminisztériumtól, hogy Magyarország az ukrán fél meghívására jelezte-e, nem kíván ebben részt venni, és ennek ellenére nevesítették-e hazánkat a Kárpáti Nyolcak tagjaként. Egyáltalán, mit válaszolt Magyarország az ukrán fél meghívására, és miért elfogadhatatlan Budapest számára ez az új regionális együttműködés?
Az ukrán külügyminiszter posztja alá írt komment kapcsán Magyar Pétertől arról is érdeklődtünk, mit jelentett volna konkrétan Magyarországnak a „nekünk kell hozni a labdát” hasonlat, mit fed a gyakorlatban ez a bizonyos labda.
Mindkét sajtóosztálytól ugyanazt a sajtóközleményt kaptuk válaszként, amit az alábbiakban változatlanul közlünk.
„Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kijelentéseivel kapcsolatban fontosnak tartjuk a magyar kormány álláspontjának tisztázását.
Magyar Péter egyértelművé tette, hogy Magyarország nem csatlakozott a Kárpát-nyolcas kezdeményezéshez. Ez pusztán ténykérdés, és ennek kijelentése nem értelmezhető a regionális együttműködés vagy az Ukrajnával való konstruktív kapcsolatok elutasításaként.
Hasonlóképpen, bármely, magyar területen megvalósítandó határon átnyúló energetikai projekt esetében kötelező konzultálni a magyar kormánnyal és az illetékes magyar hatóságokkal. Jelen esetben erre nem került sor, pedig ez a szuverenitás és a normális államközi együttműködés egyik alapvető követelménye.
Az új magyar kormány többször is bizonyította, hogy hajlandó pragmatikus, konstruktív és a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat építeni Ukrajnával. Ezért nem tartjuk helytállónak vagy hasznosnak az előző magyar kormány akadályozó politikájával való összehasonlítást.
Magyarország továbbra is nyitott az Ukrajnával való együttműködésre. Úgy véljük, hogy a legjobb megoldás a közvetlen párbeszéd, az előzetes konzultáció és a kölcsönös tisztelet.”
Hétfőn az Országgyűlés Hivatalának sajtóosztályát is megkerestük, ugyanis a hétvégi ukrán sajtóbeszámolók szerint Forsthoffer Ágnes kétszer is visszautasította a találkozót Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnökkel, nem fogadta ukrán kollégáját akkor sem, amikor múlt héten a G7-csúcsról hazafelé Budapesten utazott át, és az első elutasítás ellenére újból találkozót kért.
Forsthoffer Ágnestől a sajtóinformációk valódiságáról, az esetleges elutasítás okáról érdeklődtünk, valamint arról, készül-e eleget tenni ukrán kollégája nyilvános meghívásának, várható-e a közeljövőben egy kijevi látogatás.
Kedden az Országgyűlés sajtóirodájától azt a választ kaptuk, hogy „a házelnök asszony berlini útja miatt nem tudott Budapesten találkozni az ukrán házelnökkel”.
